A rózsa az egyik legősibb és legkedveltebb dísznövényünk. Tiszteletének és nemesítésének több ezer éves hagyománya van, ami napjainkban is töretlenül tart. Nagyarban, az Antik Rózsák kertjében a XIX. században vagy azt megelőzően nemesített fajtákból alakítottak ki egy csodálatos gyűjteményt. Hagyd, hogy elbűvöljön a közel 5.000 rózsatő látványa!
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyar község egyik fő vonzereje a kastélyszállóként üzemelő Luby kastély és a kertjében kialakított rozárium. A színpompás rózsakertet egyrészt a ritka fajok és a korhűség teszi unikummá, másrészt pedig a rózsák ezreinek látványa és illata felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg az idelátogatót.
A Luby-kastélyt a házasodni készülő Luby Géza országgyűlési képviselő 1878-79-ben építette késő klasszicista stílusban. Itt született és a közeli családi kriptában nyugszik Luby Margit tanár, neves szatmári néprajzkutató. Az épületet fénykorában csodálatos park és illatozó rózsaliget vette körül.
A romokban álló és teljesen kifosztott kastélyt 2010 és 2013 között felújították. A kastélyszálló mellett kialakításra került a Luby Interaktív Kastélymúzeum és az egykori rózsakert is visszakapta régi helyét. Az Antik Rózsák Kertjében mintegy 5 000 ritka rózsafajtában gyönyörködhetünk.
<>
A kertet kizárólag a 19. században vagy azt megelőzően nemesített és regisztrált rózsafajták újratelepítésével alakították ki. A rózsakert közepére egy kör alakú, szobros-csobogós szökőkút került, és mindezt csodálatos rózsalugasok, pergolák, sövények veszik körbe.
Csak olyan rózsafaj található itt, ami már a kastély építésekor is létezett. A rózsafajták pontos ismertetése lehetetlen, ezért inkább felhasználás és díszértékek szerint csoportosították őket: vad fajok, középkori rózsák, kerti rózsák (nemes rózsák) ezen belül – teahibridek, polyantha és polyanthahibrid rózsák, floribunda rózsák, törpe rózsák, kúszórózsák, talajtakaró rózsák, sövényrózsák.
<>
A gyönyörű kastély és kertje kedvelt esküvői helyszín. A nyári esküvői szezonban a hétvégi látogatás előtt javasolt telefonon érdeklődni a nyitva tartásról, mert kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket.
Beton virágtartót saját magunk is egyszerűen készíthetünk. Egyetlen fontos dologról ne feledkezzünk meg: legyen lyuk is a kaspó alján, hogy a felesleges víz el tudjon távozni az edényből. Bazsa Bettina tanácsaival gyerekjáték lesz az elkészítése.
Eszközök
Drótot is tettem bele az erősebb tartásért.
A belső tálon áthúztam az alsó zacskó csücskét, ettől lesz lyuk a tálon. Szöggel szúrtam át hogy ne csússzon ki.
Alapanyag: 4 fángli cement + 2,5 fángli sóder + víz szükség szerint
A tálak többször is felhasználhatók.
A kész betont belecsurgatom a két tál közé. A belsőbe raktam homokot hogy a beton ne nyomja fel.
Teljesen simára is lehetne hagyni, ha nem tennék bele zsákot, de nekem így tetszik.😁 Ha bezsírozod a nagyobbik edény belső felét, akkor nem kell nájlon és szép fényes, sima lesz a külső felülete.
Mogyorósi Rita tovább fejlesztette az ötletet. “Mi is gyártottunk párat. Utána lecsempéztük.”
Nagyon köszönöm Bettinának és Ritának az ötletet és a fotókat!
Az utóbbi években igazi divatnövénnyé vált a levendula, amin nem is csodálkozhatunk, ha végig gondoljuk, milyen egyszerűen tartható és sokoldalúan felhasználható.Ha eddig még ne volt levendulád, ideje beszerezni!
A Délkelet–Ázsiában őshonos, Európában a rómaiak által a Földközi-tenger vidékén elterjedt levendula az egyik legsokoldalúbb fűszer- és gyógynövényünk. Legfőbb termelője ma is Dél-Franciaország, főleg Provance-ban találunk végtelenül illatozó lila levendulamezőket.
Kedveli a száraz, napos, sziklás helyeket, de jól alkalmazkodik a környezethez, így sikerrel nevelhető hazánkban is. Az 1920-as években a Tihanyi-félsziget vulkáni köves lankáira telepítették az első levendula ültetvényt. Pár éve Tihanyban Levendula ház nyílt, illetve az évente megrendezett Levendula Fesztivállal várják a lila virág szerelmeseit. Napjainkban azonban már Pannonhalmi Apátság gazdasága termeli a legtöbb levendulát.
Mi a különbség a levendula fajták közt?
Többféle levendulát ismerünk, két fő fajtája átteleltethető hazánkban is. A francia levendula (Lavandula angustifolia) az elterjedtebb, amit népi elnevezéssel orvosi levendulának, keskenylevelű levendulának vagy közönséges levendulának is hívnak. A nevét onnan kapta, hogy az első tövek Franciaországból származtak.
Az angol levendula (Lavandula intermedia) aromája markánsabb, illata erősebb és fanyarabb a franciáénál. Nagyobb mennyiségű olaj sajtolható ki belőle, viszont fanyarsága miatt kevéssé értékes. Erőteljesebb növekedésű, magot nem hoz, csak tőosztással szaporítható. Virágzata tömött és hegyes, színe jellegzetes levendulakék. Levelei ezüstösebbek a franciáénál. Fagyra érzékenyebb, talaj- és vízigényesebb, mint a francia fajta. A francia levendulánál kb. egy hónappal később virágzik.
A spanyol levendula (Lavandula stoechas), amit olasz névvel is illetnek igen népszerű manapság. Jellegzetes tollas virágzata szabad körülmények között a francia levendulával egy időben jelenik meg. Kevésbé fagytűrő, mint a francia levendula, ezért célszerű konténerben nevelni és télen fagymentes helyen tárolni.
A francia levendula gyorsan bokrosodik, télálló és akár 40-50 évig is elél. A kifejlett növény magassága virággal együtt 60-80 cm, a bokrok átmérője 50-100 cm is lehet. Levele hosszúkás, 3-4 mm széles, 2-3 cm hosszú, ezüstös-zöld színű. Virágzata hengeres, 6-8 cm hosszú, színe a sötét kékeslilától a fakóbb ibolyakékig változhat. Az időjárástól és környezettől függően június elejétől egészen július végéig számíthatunk a virágzására.
Levendula gondozási tanácsok az olvasóktól
Jekl Mónika
“Imádom a levendulát. Ház elé minisövénynek ültettem. Vegyesen. Fehér, rózsaszín, lila, kék. Remélem az aromája távol tartja a szúnyogot és odavonzza a pillangókat. Nagyon száraz helyen elél. Ezért választottam oda, ahol a fű kisülne. jól előkészített betrágyázott talajba ültettem, ősszel 1-2 alkalommal meglocsoltam. Különböző fajta. Van erősebb, lágyabb, kisebb, nagyobb, ezüstösebb, tömöttebb. A szaporítás hol sikerül, hol nem. Most kb. 20 tövem van. Ebből 7,5 saját hajtatás, a fél kérdéses…”.
Nagy Zita
“Én tavasszal visszavágom, ennyi. Igénytelen. Nem locsolom, nem tápozom, nem takarom télire és mégis ilyen lett. :-D”
Dósa Franciska
“Ha virágzás után az elszáradt virágoknál visszavágjuk, akkor még ősszel újra kivirágzik. A francia levendulát állítólag teleltetni kell, és nyáron is kényesebb, vízigényesebb. Idén ismét vettem, két éve sajnos megöltem őket 1 hónap alatt. Most védettebb helyre ültettem, gyakrabban locsolom, most gyönyörű.”
Seregi Ildikó
“Ez a kép Dél-Angliában készült tavaly nyáron, egy levendulakertben. Nálam mindössze 4 bokor van, ilyen hangulatot sajnos nem varázsolnak, de a kevés törődést, amit igényelnek, azt nagyon meghálálják. Mindenkinek csak ajánlani tudom, a kártevők is messze elkerülik őket. Tavaly ültettem először, nagyon igénytelen növény. Szereti a napos helyet és a lúgos talajt. A szárazságot is jól tűri. Idén már háromszorosára nőttek a bokrok. Virágzáskor a méhek gyakori vendégek a kertben. És ami még számomra nagy előny, hogy a csigák nem szeretik!”
Bakos Éva
“A rózsa és a levendula nagyon jó párosítás. A levéltetvek nem szeretik a levendulát.”
Baksa Ferncné Irén
“Én levágom a virágait mikor kinyílt és már egy kicsit hervadóak. Kis zacskókat varrtam és azokba teszem és a szobámba az ablak kilincsére akasztom. De össze is fonom és a ruhás szekrénybe is a fonatott beteszem. Télen kint van, megfigyeltem a rózsafáim azóta nem tetvesednek, a szúnyogokat is elűzi.”
Balogh Dezsőné
“Nálam kétszer virágzanak a levendulák ,mert az első virágokat mindig levágom amint kinyíltak,majd szárítom őket. Az öregedő tövet úgy fiatalítom, hogy hajtást földdel betakarom és így lesz egyre több fiatal növénykém. 🙂 “Ezt ma fedeztem fel,tavalyi levendulám,amit a fiaméknak neveltem és már náluk van elültetve,elszórta a magját és pici levendulák bújtak ki a helyén a földből.🙂 Ezek szerint a magja is áttelel, még mínusz 18 fokban is!””
<>
Lévai Rózsa
Kinyílt virágot szedem, szárítom, majd kis vászonzacskóba belevarrom, s ráakasztom a gyapjútartalmú ruhák vállfájára. Még a szekrényekbe is rakok elszórtan.Hasznos és diszkrét illatot ad és molyűző.”
Szél Ildikó Melinda
“Nekem sajnos balkonon, cserépben nem maradt meg egy sem. 🙁 Kertbe kiültetve viszont újjáéledtek! Épp nyílik mindkét tő. :)”
Visky Kati
“Nekem hagyományos, régi magyar fajta van. Napsütéses meleg helyre ültettem ,tavasszal szoktam a szárazabb részeket visszavágni,vagy,ha nagyon bokros.A virágokat teljes kinyílott állapotban ollóval vágva szedem,tálcán,textilen szétterítve szárítom,a száraz virágokat lemorzsolva illatzsákba téve szekrények illatosítására használom.”
Balogh Elekné Marika
“Cserepes növénykéket vettem, nevelgettem néhány hétig. Mikor kijelöltem a helyét kiderült nem lesz elég. Ezért ketté vágtam a töveket. Silány homokos földbe ültettem. Elvirágzás után levágom. Őszig még egyszer virágzik. Ezután csak tavasszal metszem vissza egyharmad részig. Már találtam magról kikelő növénykéket is. A virágokat csokorra kötöm, egy részét elajándékozom.”
Mogyorósi Rita
“Nekem kb. 50 tő van. Tavaly varrónő barátnőm mindet felhasználta, levendula párnákat gyártott belőlük. 3× szüreteltem! Igaz a 3. szüret már nem volt nagy mennyiség. Héten ültettem még húszat.”
<>
Szabó Marianna
“Nekem magról kikelt a fal tövében, az biztos, hogy imádja a követ és a kavicsot, meg a belőlük áradó meleget.”
Balázsi Farkas Zita
“Pont ma vásároltam anyagokat, szárított levendulás kis szívecskéket és zsákokat készítek belőlük. Tavaly fontam levendula buzogányt is.”
Dukánné Bolyki Zsuzsanna
“A levágott virágokat zipzáras párnahuzatba teszem és a hálószobába tartom. élire feltöltöm földel a tövét hogy ne fásodjon meg. A virágból még szappant is csinálok. Szegélynövénynek van ültetve, hangya meg levéltetű ellen.”
Szabó Marianna
“Sisteron környékén, Franciaországban is áttelel, pedig ott aztán van még csak hó, meg magasság kövekkel. Innen felfelé kezdődik a levendula Provenceban. Ez Senance.”
A szép zöld gyep sokunk vágya. Az ápolt fű a látványon, a szép környezeten túl olyan mikroklimát biztosít, ahol jól érezzük magunkat. Összegyűjtöttem, hogy kerülhetjük el a kertfüvesítés legfőbb hibáit, hogy minden évszakban zöldellő és szívet-lelket melengető gyepünk legyen.
A kertfüvesítés bármennyire egyszerűnek tűnik is, áldozatokkal jár. Megfelelő eszközök, minőségi alapanyagok, rendszeres öntözés és gondozás, valamint kitartás nélkül nem lehet zöld éke a kertünknek. Nézzük a legfőbb buktatókat, amelyek meghiúsíthatják a csodálatos gyep iránti vágyunk beteljesülését.
Nem megfelelő tervezés, időzítés
A közfelfogással ellentétben a kertfüvesítés kifejezetten munka- és vízigényes. Sokan csak a kert kialakításával kapcsolatos tanácstalanság miatt döntenek a füvesítés mellett. Vétek azt gondolni, hogy elvetjük a fűmagot és már semmi gondunk nem lesz a gyeppel, csak az előnyeit élvezhetjük.
A befüvesített területrésszel semmiképp nem szabad túlzásokba esni. A focipálya méretű gyep inkább visszataszító, mint szép látvány. Törekedjünk arra, hogy maximum a kert 2/3-át borítsa gyep. Kerti utakkal, lombhullató vagy örökzöld cserjékből kialakított sövényekkel és évelő ágyásokkal csökkenthetjük a gyep méretét és kellemes, természetes hangulatot varázsolhatunk a kertbe.
Az alapos tervezés az alfája és omegája a kertfüvesítésnek is. Sem télen, sem a nyári hőségben nem lehet füvesíteni, a legalkalmasabb időszak a vetésre az ősz vagy a tavasz. Hagyjunk elég időt a talaj előkészítésére. Már most, nyár elején készüljünk elő az őszi füvesítéshez, hogy jövő év tavaszán csodálatos gyepszőnyeg-minőségű fűvel büszkélkedhessünk.
A tavaszi vetés legnagyobb ellensége a hideg. Áprilisnál előbb nem kezdhető meg, mert a talaj felmelegedése szükséges a csírázás megindulásához. Száraz tavaszon gyakori öntözéssel (naponta többször) kell elősegíteni a fűmag életre keltését.
Őszi vetésre augusztus utolsó hete-szeptember első fele a legalkalmasabb. A mérsékelt nappali hőmérséklet, a még meleg talaj, a csapadékosabb időszak kedvez a magok csírázásának. Az őszi vetés a legjobb a zöldítéshez, egyetlen veszélyforrás a lehulló lomblevélzet. A füvön hagyott levelek könnyen „megfullaszthatják” a friss fűszálakat, ezért az őszi vetésnél gondoskodnod kell a levelek rendszeres, akár napi többszöri eltakarításáról is.
Az őszi vetés mellett szól • a melegigényes gyomok fejlődése visszaesik a hűvösebb idő beköszöntével, • az őszi vetés tavaszra már kellően „idős” lesz, hogy a tavaszi munkálatokkal gyomirtós kezelést is kapjon, megelőzve a gyom megerősödését (a tavaszi vetést leghamarabb ősszel szabad gyomirtóval kezelni, a fiatalabb füvet képes tönkretenni a vegyszer), • az őszi vetés előtt van időd jól felkészíteni a talajt a vetésre.
Ha az őszi vetés mellett tesszük le a voksunkat, akkor érdemes már júniusban elkezdeni a felkészülést. A hely (napos, árnyékos ) és az igénybevétel (általános célú, strapabíró) ismeretében válasszuk ki a fűmagot. A fűfajta függvényében 35-50 gramm négyzetméterenként magra lesz szükségünk. Érdemes betartani a gyártó előírásait, mert ha túl kicsi a szétszórt fűmagszám, akkor a gyomok elnyomhatják a füvet. Míg túlzott fűmagadag esetében a bokrosodást követően, a nedves füvet nem tudja átjárni a levegő, ami kedvez a gombák megjelenésének.
A fű is csak termőföldben lesz igazán szép. Ha szükséges szerezzünk be, 15-20 cm mélységű réteggel számoljunk, ha magágyat készítünk elő.
Ha anyagi keretünk megengedi, a termőföld alá vakondhálót is lerakhatunk, bár az sem nyújt teljes védelmet a kis földtúrók ellen. Jobban járunk, ha megszabadulunk a kert egyéb kártevőitől és ezzel űzzük ki a vakondot is a kertből.
Meg kell tervezni a tartósan szép gyep sarkalatos pontját a vízelvezetést és az öntözést is. Automataöntöző rendszer kiépítését érdemes szakemberre bízni, aki a többi növény vízigényének ismeretében a megfelelő helyekre telepíti a csőrendszert.
Talaj előkészítés hiánya
A siker érdekében már hónapokkal a füvesítés előtt meg kell kezdeni a munkálatokat. A fű csak jól előkészített, gyomoktól és kártevőktől mentes, tápdús talajban fog szépen kikelni. Bizony, ha szép füvet szeretnénk jövőre, akkor már most el kell kezdeni a munkákat. Nem a füvesítésnek kell neki ugrani, ha nem elő kell készíteni a talajt (talajjavítás), hogy ősszel majd be tudja fogadni a fűmagokat.
A talaj megfelelő megtisztítása időigényes folyamat, nem lehet elég korán elkezdeni. Az elsődleges feladatunk, hogy a talajt a gyep számára megfelelő állapotba hozzuk. A tereprendezés és talajjavító tápanyagozás segítségével a talajban lakozó baktériumokat, a gyep számára hasznos mikroflórává változtatjuk.
A füvesítés előtti talajjavítással megelőzhető, hogy a kert fenntartása egy végeláthatatlan küzdelem és munka legyen. Első teendő a vegyszeres gyomirtás. A glifozát tartalmú vegyszerek (Glialka, Roundup, Medallon) felszívódnak a gyomnövények szárán és levelén, majd kb. 10-14 nap alatt kifejtik hatásukat. Az erőszakosabb gyomok (pl. tarackos fűfélék, apró szulák) esetében akár kétszer is el kell végezni a gyomirtást a megfelelő eredményhez (előfordulhat, hogy elsőre nem sikerül).
Ahhoz, hogy a gyep megfelelően fejlődjön legalább 10-15 centiméternyi termőréteg szükséges. Az ilyen vastagságú réteg már képes megfelelően tárolni a vizet és a tápanyagokat. A vékonyabb földréteg hamarabb kimerül és kiszárad (pl. aknafedélre füvesítés). Számolni kell azzal, hogy a hozatott termőföld szintén fertőzve lehet gyommagvakkal. Megoldás, ha a gépi kapálás és a tereprendezés után pihentetjük a területet, hagyunk időt a gyommagvak kihajtására, majd elvégezzük a gyomtalanítást.
Öntözési hibák
A szakszerűen megtervezett és kialakított automata öntözőrendszer csodát művel az egész kerttel, így a gyeppel is. Míg locsolócsöves öntözésnél özönvízszerűen éri a füvet a víz, automata öntözéssel egyenletesen, cseppenkénti adagok jutnak a fűre, akár az esőzésnél. További előnye az öntöző rendszernek, hogy nem akkor locsol, amikor ráérünk, hanem beállíthatjuk úgy, hogy hajnalban, a reggeli órákban induljon el, amikor a fűnek legoptimálisabb.
Ha nincs öntöző rendszerünk, akkor inkább két-három naponta, de nagyobb vízmennyiséggel locsoljunk hajnalban vagy a kora reggeli órákban, mint naponta kis mennyiséggel. Este és éjszaka soha nem öntözzük a füvet. A talajba mélyen beszívódó víz hatására a mélyebbre húzódnak a gyökerek és könnyebben átvészelik a felső réteg időszakos felszáradását.
A napi egyszeri, kis adagú öntözéssel csak a felső réteg nedvesedik át, így a gyökerek ide húzódnak, ami kánikulában vagy sztresszes időjárási viszonyok esetén a felső talajréteg kiszáradásával a gyep képtelen lesz önfenntartásra.
Örök kérdés, hogy melyik napszakra essen az öntözés. Mint minden növénynél, a fűnél is a hajnali, reggeli órák a legideálisabbak. Ekkor a legoptimálisabb a hőmérséklet a növények számára, ekkor a legkisebb a párolgás és ekkor tudják a legnagyobb mennyiségű vizet hasznosítani.
Nem lehet tehát csak a „jó istenre” bízni az öntözést a nemes, vetett füvek esetében. Nyári kánikulában elengedhetetlen a folyamatos, naponkénti öntözés, a talaj felső rétegének nedvesen tartása. Különösen a vetés idő utáni 2-3 hét a kritikus, amikor a fűszálak még nem árnyékolják a talajfelszínt és magas a talaj párologtatása. A nedvesen tartás segít, hogy frissen kikelt fű gyökérzete mélyre hatoljon és megerősödjön. De a bokrosodási fázisban már illik egy kis edzést bevezetni azzal, hogy időnként 2-3 napot (akár 4-5 napot) nem öntözünk, mert a kis gyökerek egyre mélyebbre nyúlnak majd a vizet keresve.
A locsolással sem szabad azonban átesni a ló túloldalára. A túlöntözéssel épp annyi kárt okozhatunk, mint a locsolás elhagyásával. A sok víztől levegőtlené válik a felső talajréteg és a pangó víz a gyökerek rothadásához vezet.
Tápanyag utánpótlás elmaradása
A füvet nem elég csak öntözni, értékes tápanyaggal táplálni is kell. Az éhező a fű elsárgul, kipusztul. A hagyományos és poralakú vagy granulált műtrágyák néhány hét alatt kimosódnak a talajból. Túladagolással pedig foltokban kiégethetjük az állományt. Használjunk helyettük szerves alapú gyeptrágyákat.
A 2-3 hónapos hatástartamukkal tavasszal, nyár elején és ősszel specifikusan tudunk tápanyagozni.Ezek a talaj hőmérsékletének függvényében egyenletesen adagolják a tápanyagokat mikroorganizmusok segítségével. Használatukkal mélyebbre hatoló és sűrűbb gyökérzet alakul ki, aminek előnye különösen a kánikulai, száraz napokon jelentkezik.
Helytelen fűnyírás
A frissen telepített fű nyírását nem szabad elhanyagolni. Addig várjunk, míg a fű 60-70 % -a eléri a 8-10 cm-es átlagmagasságot és már neki is kell fogni a munkának. Egynapos öntözési szünet beiktatása után éles késű fűnyíróval elsőre kb. 5-6 cm magasra nyírjuk le a zsenge fűszálú gyepállományt.
A vágási magasság helyes megállapítása a kifejlett fűnél is nagyon fontos. Helyesen járunk el, ha a fűszál hosszának csak legfeljebb a felét nyisszantjuk le. Bármennyire is jó ötletnek tűnik a minél rövidebbre vágás, – remélve, hogy akkor ritkában kell füvet nyírni- , ne tegyük. A rövid gyep kisebb gyökértömeget fejleszt és hamarabb kiszárad. Magasabbra nyírással fokozható a gyep szárazságtűrése és egészsége. Kánikulában kötelező magasra hagyni a fűszálakat.
További kérdéseid, kétségeid maradtak? Nézd meg videón is, mit ajánl a szép gyep érdekében a füvesítés szakembere, Molnár Gábor Éva Füvesasszony:
A petúnia évek óta az egyik legkedveltebb balkonnövény. Lecsüngő, minden színben elérhető, májustól októberig virító virágai szinte minden stílusú erkélyen jól mutatnak. Gondozása egyszerű, egynyári növény lévén teleltetéséről sem kell gondoskodni. Olcsó virág, így akár minden évben más színben tündökölhet az erkély.
A Dél-Amerikából származó, a burgonyafélék családjába tartozó növénnyel a napos és félárnyékos balkonok színpalettáját bővíthetjük. Olvasóim elárulják, milyen most a petúniájuk és hogyan ápolják őket.
Marianna Szabó
“Heti egyszer tápsó, káliumban gazdag. Vízben feloldva.”
Csilla Badacsonyi “Nedves legyen a földje esőtől védjed. Napot szeret csak nem egész nap.”
Deák Gergő Tibor Deák Gergő Tibor Esovel mi a baj? Nekem fedetlen helyen van 🙂
Eszter Ottmár “Nekem is. Teljesen jól el van. :)”
Gubits Kriszti “Mondjuk ha több napig esik az eső egész nap és ázik akkor tönkre megy. Legalábbis nekem az esőtől mindig tönkre ment amit kiültettem.”
Tera Sipos Tiborné
“Az elnyílt virágokat le kell csípni, így bokrosabb lesz. Ne sajnáld, utána még dúsabb lesz és több virág lesz rajta. Ha nem csíped le, felkopaszodik. Nekem kis palántáim voltak, csipkedés után szépen bokrosodik és már virág is van rajta újra több is mint volt.”
Karolina Fábrik
“Nem szabad, hogy kiszáradjon, ha nagyon meleg van reggel-este kell locsolni, lehet meg sűrűbben is tápozni. De vigyázni, mert nem jó ha a levélere megy, szeret ragadós lenni valami tetvek miatt. Időnként be kell permetezni tetvek es penész ellen. Nem kell sajnálni kicsit visszacsipkedni időnként, attól bebokrosodik jobban. Én a nyár vege felé ha felkopaszodik, akkor visszavágom. Utána megint szép, új hajtásokat hoz.
<>
Irén Bagányné
“Nekem csak három kaspóban van. Félárnyékos helyen, eső nem éri. Esténként locsolom, de csak ha nem elég nedves. Egy héten egyszer tápozom. Ha lelóg hosszan, visszacsipkedem és az új hajtások újra virágoznak. Nem teleltetem.”
Pintér Márta
“Tűző napon, erkélyládában ekkorára nőtt ez a petúnia-tő, amelyet egyvirágos pici palántaként ültettem. Ma 22 virágot hozott és teli van bimbóval. A múltkori nagy zuhé sem károsította, csodálom is. Kedvenc színe-váltósunk, ez a falon van, kevesebb napot kap. Ha elég földje van és elég tápot kap, bármilyen sűrűn ültetheted. Muskátlival, mézvirággal, bársonyvirággal, lazításul kaporral, levélpetrezselyemmel, ahogy tetszik.”
<>
Mohácsi Veronika
“Nekem csak egy kaspóban van a pici erkélyemen, tető alatt, tehát eső nem éri. Ilyen volt 1 hónapja.”
“És ilyen ma. Most még elegendő 1-2 naponta öntözni, minden alkalommal megy bele néhány csepp Substral. Ha jön a kánikula, és a növény is egyre nagyobb lesz, tehát többet is párologtat, reggel és este is locsolom. Hetente egyszer levágom az elnyíltakat, és ilyenkor csipkedem is, hogy megtartsa szép gömb formáját. Még soha nem próbáltam átteleltetni.”
Nowak-Kutassy Edith
“Ezeket a miniket idén vettem sajnos áttelelni soha nem tudtam, de erre helyem se lenne. Fedett terasz alatt van a száraz kis virágokat mindig leszedem. Marha granulátum van a földben így csak nyár közepétől adok általános virágtápot.”
Ádám Fázold
“Ez még tavalyi fotóm.Szeretném ha az idén is lenne ilyen szép petúniám. Déli fekvésű, fák lombjai által félárnyékos, napos erkélyen volt és szinte naponta öntöztem, tápoztam.”
Ildikó Takács
“Nekem hosszú évek kihagyása után van megint csüngő petúniám. Nagyon huzatos a teraszunk, soha nem tudott olyan szépen fejlődni, mint máshol, ezért inkább futó muskátlim volt. Most viszont bátor voltam, ezt kértem anyák napjára. Igaz, hogy egy mini és egy bakopa is van melléültetve. Kíváncsi vagyok meddig bírja, tápot, mint a többi, amikor eszembe jut, kap. Az elnyílt virágokat mindig leszedem.
Margit-Rozália Boier
“Szereti a napsütést, de ha fedél alatt van esős időben is nagyon szépen virít. Virágjait az eső nagyon tönkre teszi, éppen ezért szabadföldbe nem teszem. Nemcsak a virágokat kell leszedni, hanem a magkezdeményeket is mert az elnyílt virág könnyen lejön de a magház ott marad és akkor nem csokrosodik kellően.”
<>
Vadady Mária
“A magtokot azért kell leszedni, hogy a magérlelés ne vegye el az erőt a növénytől. A bokrosodást az elnyúlt és már csak a legvégén nyíló szárak levágásával, visszametszésével lehet elérni. Nem bírtam ellenállni ennek a különleges zöld szélűnek. Még kicsi bokor volt amikor beültettem, nő mint a bolond. A magtokokat lecsipkedem, ha nagyon nyúlik és csak a végén billeg már virág, visszavágom az elnyúlt szárat, így bokrosabb lesz és megújul. Spéci, nedvesedésmegállapító műszerrel mérem naponta a vízigényét: az ujjammal. Marhatrágya van a földjében, majd jó egy hónap múlva kap virágzás segítő tápot. Az első sárga virág a teraszunkon: az Aldiban még zöld cirmos volt, aztán ahogy a napra került kiderült hogy az a zöld inkább sárga. :-)”
<>
Hajdú Judit
“Erkélyemen van, néha 40 fokban”
Nagy Zita
“Ezeket márciusban vettem a praktikerben, hat darab növény volt egy tálcán. A lakásban beültettem a virágládába és ha szép idő volt kitettem a teraszra. Véglegesen nemrég lett kitéve, mivel idén nagyon hideg tavaszunk volt. Ahhoz, hogy igazán szép legyen, petúniának való tápoldatot veszek amin azt írja, hogy plusz vas. Augusztus közepén vissza kell vágni, mert felkopaszodik és elpusztul. ;-)”
Drajna Edit
“Napos helyen van és tápozom.”
Szilvia Andrásfi
“Este locsolom, eső nem éri, teraszon lóg.”
Beáta Vajdáné Varga
“Még nagyon fiatal, de remélem nyárra szép lesz. Naponta locsolom, napos helyen van és hetente tápoldatozom.”
Erika Telek
“Édesanyám terasza. Évek óta petúniát ültet, déltől tűző napon van. Heti egyszer tápozza, reggel este locsolja. Egy hete ültettük be, akkor hoztuk el a termelőtől, mert hidegek voltak meg.
Hirkó-Németh Enikő
“Ez a láda napos helyen van, eső is éri, ha esik egyáltalán :D. 1-2 naponta öntözöm, az elnyílt virágokat mindig leszedem.” A nagyvirágú pedig félárnyékos helyre került. Úgy vettem észre, a nagyvirágú gyorsabban kókad tűző napon.”
Schimanekné Hende Gyöngyi
“Esőt nem kap, mert a teraszon lóg. Öntözöm 1-2 naponta. Így kaptam. :D”
<>
Vass Izabella
“Kis palánták voltak mikor vettem. Én is hasonlóan mint mások, lecsipegettem az elhervadt virágokat és túl hosszú hajtásokat, hogy bokrosodjon, hetente/kéthetente tápoldat. Egyelőre két naponta locsolom őket, majd a nagyobb melegben naponta. Van napos és félárnyékos helyen is. Kora tavasszal magból is ültettem, amelyeket nemsokára fogok naposabb és végső helyükre ültetni.”
Zsuzsanna Szécsény
“Két naponta öntözöm, félárnyékos helyen van,hetente tápozom…”
Bakos Erika
“Én áprilisban vettem pici palántaként még nem látszott a színük. Az eladó mondta, hogy melyik a fehér és melyik a piros sor ..hetente rost koncentráttal tápolom, de minden nap locsolom.
<>
És ha már petúnia, nem mehetünk el egy friss hír mellett sem. Az alábbi színű és fajta petúnia forgalmazását betiltotta a NÉBIH. “Engedély nélküli géntechnológiai módosítással előállított narancssárga virágú petúniákat hoztak forgalomba több Európai Uniós tagállamban, köztük Magyarországon is. A genetikai szennyezés elhárítása érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) azonnali hatállyal forgalomba hozatali tilalmat rendelt a narancssárga virágú petúniákra az ország teljes területén. A NÉBIH és a járási hivatalok felügyelői fokozottan ellenőrzik a forgalmazókat és árusító helyeket.”
A forgalmazási tilalom természetesen nem jelenti azt, hogy a már megvásárolt petúniákat meg kellene semmisíteni. Azok tovább nem árusíthatók, de a megvett növényektől nem kell megválni, nem kell félni. Nem mérgezőek, nyugodtan tarthatók. Az eladók nem kötelesek visszavásárolni azokat, így én azt mondom, őszig gondozza mindenki szeretettel és örüljön a szépségének. Magot nem érdemes szedni belőle, mert ez egy hibrid fajta, amiből nem lehet jövőre ilyen növényeket nevelni.
A forgalmazás betiltásáról további információ a NÉBIH honlapján olvasható.
Nagyon köszönöm az olvasói tapasztalatokat és fotókat!
A nagy múltú Oxfordi Egyetem a világ egyik vezető felsőoktatási, kutatási helye. Angol nyelvterületen ez a legrégebbi egyetem, és a bolognai egyetem után pedig a második legrégebbi egyetem, amely még ma is működik. Varázslatos kertjében is érződik a több száz éves történelem.
Az egyetem alapításának pontos időpontja nem ismert, de annyi biztos, hogy gyökerei legalább a 12. század végéig vezethetőek vissza.
<>
Seregi Ildikó olvasónk esős hétvégén látogatta meg az egyetem kertjét. Az eső különös angolos hangulatot ad a képeknek.
