Balkonada

Nyaralást idéző mediterrán hangulatot már pár egyszerűen tartható, forróságtűrő növénnyel kialakíthatunk. A buja és romantikus növényzet jó hatással van közérzetünkre, joggal érezzük úgy, mintha vakáción lennénk. 

A Földközi-tenger vidékének legismertebb növényei a leanderek, pálmák, cikászok, citrus félék, hibiszkuszok, plumbágók (ólomvirág), bougainvilleák (murvafürt), sétányrózsák hazánkban is tarthatók, bár télen teleltetést igényelnek. Bár jól tűrik a forróságot, nagyon nagy a víz-, fény- és tápanyagigényük. A mediterrán növények már lágy alapszíneikkel (fehér, sárga, kék) is a tengert és a napfényt idézik. Minél több változatos színvilágú növényt helyezünk el egymás mellé, annál hatásosabb lesz az összkép. A mediterrán növények nagy szerelmese Kardkovács Árpád – aki az évek során bougainvillea szakértővé képezte magát -, megmutatta, hogy milyen az, amikor egy lakópark lakói úgy érezhetik, mintha egész nyáron nyaralnának.

Gratulálok a csodás kerthez és erkélyhez és szerintem nem árulok el titok azzal a kijelentésemmel, hogy szívesen tengetném én is ilyen mediterrán hangulatú lakóparkban az életem. 

Köszönöm a csodálatos fotókat Kardkovács Árpádnak!

A szabadban töltött időt egy padon, egy széken vagy akár egy pokrócon is kellemes lehet. Ha igazi kényelemre várunk, akkor azonban legjobb, ha beszerzünk egy hintaágyat, ahol édesebb az álom, jobban esik egy szunyóka vagy az olvasással töltött órák is gyorsabban röpülnek. Ezeken a csodás darabokon biztosan!

A képek forrását a pinterest albumban találod.

Pár évvel ezelőtt legalább Bécsig kellett utazni, hogy csodálatos trópusi pillangókban gyönyörködhessünk. Májustól azonban már a Szegedi Füvészkert egyik pálmaházában is megcsodálhatjuk az egzotikus szépségeket. 

A Fővárosi Állatkert és Hajdúszoboszlói Lepkeház után a nyári időszakban most már Szegeden is szemtanúi lehetünk a trópusi lepkék mindennapjainak. A fóliasátor alá varázsolt esőerdőben a növény ritkaságok mellett megcsodálhatjuk, ahogy a bábszekrényben lévő bábokból előbújnak a színes szépségek és megtöltik a teret élettel. A citrusfélék és a golgotavirágok illatos, különleges virágait különösen szívesen látogatják. Pompás látvány, ahogy növényről-növényre repkednek vagy éppen a lepkeetetőknél lakmároznak.

A lepkék szaporítására a mesterséges környezet nem alkalmas, ezért azokat báb formában lepkefarmokról exportálják. Az erre szakosodott trópusi lepkefarmokban a növényekre lerakott petéket összegyűjtik és a kikelő hernyókat ketrecekben vagy dobozokban nevelik, ahol bebábozódnak. A bábok egy részét aztán eladják a lepkeházaknak, a másik részét pedig szabadon engedik, hogy az ökológiai egyensúly fennmaradjon. 

A bábállapotból előbújó pillangók egy része csupán néhány napig él, de vannak olyan fajták, amik akár 2 hónapig is életképesek.

A lepkekert nyitva tartása:
május 1. – szeptember 30. nyitva MINDEN NAP: 9:00 -17:45
ZÁRVA: 12:00-13:00 között
Külön belépőjeggyel látogatható:
felnőtt: 450Ft/fő
diák, nyugdíjas, SZTE dolgozó/diák: 350Ft/fő
csoportos kedvezmény (15 főtől):
felnőtt: 400Ft/fő
diák, nyugdíjas, SZTE dolgozó/diák: 300Ft/fő

Nézd meg a videóin is a természet különleges “ékszereit”.

A fotók a Szegedi Füvészkert Facebook oldaláról származnak.

Ha a saját kertedbe vagy erkélyedre szeretnél pillangókat, akkor javaslom a pillangócsalogató, illatozó virágok beszerzését.

A világ legrangosabb animációs filmfesztiválján Dell’Edera Dávid Balkon című animációs rövidfilmje nyert. Annacy városában két másik film is versenyzett: Andrasev Nadja A nyalintás nesze, illetve Kreif Zsuzsanna és Hegyi Olivér a Candide – Otthon, édes otthon című alkotása.

A Budapesti Metropolitan Egyetemen tanuló, 24 éves Dell’Edera Dávid hatperces filmje a diplomafilmek szekciójában vett részt a fesztiválon. Az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválra idén 85 országból több mint 2500 nevezés érkezett, a diplomafilmes versenyszekcióba 54 filmet válogattak be. A filmet még nem láttam, csak a hivatalos beharangozóját olvastam, de igazán kíváncsivá tett, vajon mi az ami az a történés, ami legyőzi a közönyt.

 “A 2D és 3D számítógépes animációval készült Balkon egy lakótelep életébe nyújt bepillantást egy forró nyári napon. Bár a panelrengetegben élők ugyanabba a közösségbe tartoznak, a távolság köztük leküzdhetetlen. A lakásaikba visszahúzódó emberek mindennapi teendőikkel foglalkoznak, míg valami ki nem zökkenti őket a banális rutinból.”

A film előzetesi is csak sejteti mi történik majd.

Az Annecy nemzetközi animációs fesztiválon díjazott filmek teljes listáját a fesztivál hivatalos oldalán találod.

Épp ma olvastam az “Alpok gyöngyszemének” is hívott Annacy-ről egy csodás fotókkal tarkított bejegyzést, szívből ajánlom neked is.

A nyárral beköszöntött a grillszezon és a kerti partik ideje. A kerti tűzrakóhely elkészítésébe saját magunk is belevághatunk. Mutatom milyen egyszerű.

Szabó András olvasónk igazi ezermester.  Gyönyörű kertjének és teraszának részleteit már többször megcsodáltuk. Legutóbb pedig általános iskolai floráriumán ámultunk. Most egy kerti tűzrakó építésébe kezdett, aminek a grillező és bográcsozó funkciót is szánt. 

A tűzrakó hely kialakításánál a praktikum mellett az esztétikum is fontos szerepet játszott. A végeredmény fantasztikus, igazi remekmű, ami jól beleillik a környezetbe. Grillező és bográcsozó funkciója akár egyszerre is használható, így nagyobb társaság fogadásakor is jó szolgálatot tesz. Jó ötlet, hogy külön pult is segíti a főzés előkészítését és a tálalást. 

Főzés és sütögetés mentes időszakokban sem áll üresen, ekkor virágok emelik ki szépségét. 

Gratulálok a fantasztikus munkához és köszönöm a fotókat Szabó Andrásnak!

Ha további ihletre vágysz, ajánlom figyelmedbe a kerti sütögetőkről készült bejegyzésem is.

A szőregi rózsa egy fogalom egész Európában. Magyarország egyetlen rózsatőtermesztő tájkörzetében, Szőreg környékén évente mintegy 4,5-5 millió rózsatövet nevelnek, melynek jelentős részét exportálják. A kiváló minőséget a Közép-Európában egyedülálló földrajzi és környezeti adottságok, a közel másfél évszázados hagyomány, tapasztalat és szakmai tudás garantálja.

A Szeged melletti Szőreg a honfoglalás óta lakott hely, a Szent Fülöp tiszteletére emelt monostoráról 1192-ből (Sancti Philippi), a községről 1239-ből (Zeurug) vannak írásos emlékek. A Magyarországon termelt rózsatövek 98 százalékát, kb. 4,5-5 milliót a Szőreg környéki területeken, hazánk egyetlen nagy rózsatőtermesztő tájkörzetében termelik. A külföldön is jó hírnévnek és elismertségnek örvend szőregi rózsatövek döntő többségét exportálják. 

A település utcáit, tereit is rózsák díszítik.

A gyakran a virágok királynőjeként is említett rózsa az első ültetett dísznövényei közé tartozik. A korai civilizációk kertjeit már ötezer évvel ezelőtt rózsával díszítették, az ősi Babilonban is ismerték. A feljegyzések szerint már i.e 500-ban nemesítettek rózsát Kínában és Görögországban. A késő középkortól a rózsatermesztés központja és exportőre Franciaország lett. 

A szőregi rózsa története 1857-ben, a Maros szabályozásával kezdődött. Az egykori Tisza – Maros torkolatában tápanyagban gazdag talaj alakult ki, ami ideális rózsatermesztésre. 1894-ben telepítették az első eladásra szánt rózsatövet, 1927-ben pedig már fénykorát élte a szőregi rózsakultúra.

A szőregi rózsatő 2012. augusztus 5-én bekerült az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. A 2012. évi XXX. törvény értelmében a szőregi rózsatő közösségi oltalom alatt álló kiemelt nemzeti érték, 2013. január 31-én a szőregi rózsatő bekerült a Magyar Értéktárba.

Az évente megrendezett Szőregi Rózsaünnep keretében a végtelen rózsamezők is felkereshetők. A felvonulással, rózsakiállítással és kulturális programokkal tarkított rózsaünnepet 2016. június  24 és 26 között rendezik. 

Ajánlom figyelmedbe a tavaly előtti Rózsaünnepről készült beszámolómat és hazánk legnagyobb, ingyenesen látogatható rózsakertjéről (rozárium) szóló bejegyzésemet is.