Balkonada

Homokos tengerpartok hihetetlen csodája: tengerparti liliom

A természet millió csodája közül az egyik leglátványosabb jelenség a földben szunnyadó magok, hagymák megelevenedése és virágba borulása. Szinte hihetetlen, ahogy a kopár sivatag egyik napról a másikra színes virágszőnyeggé változik vagy a forró tengerparti homokból fehér virágok százai bújnak elő.

 

 

T. Bacsa Judith olvasónk olaszországi képes beszámolója a turisták által kevéssé látogatott, érintetlen természet csodálatos augusztusi átalakulását mutatja be.

“Nálunk Dél-Olaszországban most nyílik a Sea Lilly, avagy a Tengeri liliom. Én csak a forróság virágának hívom, mert annyira szürreális, hogy ilyen szépség nő ki a forró homokból.”

Tengerparti liliom vagy tengerparti nárcisz (Pancratium maritimum) a mediterrán tengerparti homokdűnék jellegzetes, védett, hagymás növénye. A nagy fehér virágú növény görög eredetű neve pankration=mindenre képes arra utal, hogy nagy túlélővel állunk szemben.

Alma nagyságú hagymája képes megkapaszkodni a forró futóhomokon, hogy augusztusban tömegesen megjelenő virágaival elkápráztassa a tengerpart szerelmeseit.

 

 

Nagyon köszönöm T. Bacsa Judithnak a fotókat!

 

További olvasnivalók hasonló témában: 

🌷 Júliusi hangulatok és színek az adriai kertben

🌷 A vidéki Anglia vadvirágai

🌷 Az Oxfordi Egyetem varázslatos kertje

🌷 Gran Canaria csodálatos növényzete télen

🌷 Erdész, aki halála után megviccelte a virágot

🌷 Pompás botanikus kert az adóparadicsomban

Így néz ki a Kámoni Arborétum a pusztító vihar után

A Vas megyében tomboló csütörtöki hatalmas vihar nem kímélte a Kámoni Arborétum fáit sem. A szombathelyiek kedvelt kiránduló helye a viharkárok miatt veszélyessé vált, így egyelőre nem látogatható. 

 

 

Az óriási pusztításról és a bezárás tényéről az arborétum a hivatalos Facebook oldalán számolt be. Ugyan itt teszik majd közzé, ha végeztek a helyreállítással és újra látogatható a kert. Mielőtt elindulunk, érdemes előzetesen tájékozódni.

 

kamoni_vihar12kamoni_vihar11kamoni_vihar10kamoni_vihar9kamoni_vihar8kamoni_vihar6kamoni_vihar5kamoni_vihar4kamoni_vihar3kamoni_vihar2kamoni_vihar1kamoni_vihar
< >

A képek a Kámoni Arborétum Facebook oldaláról származnak.

További olvasnivalók hasonló témában: 

🌷 Ezért nem lesz Viktória-nap a Füvészkertben

🌷 Szingapúr bámulatos botanikus kertje 

🌷 Botanikus kert a Francia Riviérán

🌷 Pompás botanikus kert az adóparadicsomban

🌷 Mainau, a csodálatos virágsziget videón

🌷 Füvészkert csodái májusban 

🌷 Virágba borult a Lótuszos-tó Szegeden

🌷 Pompázó magnóliák a Kámoni Arborétumban

Golgotavirág: Jézus szenvedéseinek szimbóluma

Az amerikai földrészen őshonos golgotavirág az első spanyol misszionáriusokat Krisztus szenvedéseire és a töviskoszorúra emlékeztette, ezért úgy tartották, hogy a dél-amerikai indiánok megtérítésére szolgál. A csodás virágzatból fejlődik ki a kerek, édes-savanykás passiógyümölcs, amelynek legismertebb ehető fajtája a maracuja.

 

 

A golgotavirág (Passiflora) a golgotavirág-félék családjának (Passifloraceae) egyik nemzetsége. Magyar neve a latin Passiflora elnevezés fordítása (passio = szenvedés, flor = virág). A Dél-Amerikában, azon belül is Brazíliában, Paraguayban és Észak-Argentínában őshonos golgotavirágot a 16. században az Újvilágba érkező spanyol szerzetesek “Flor de las Cinco llagas”-nak, azaz öt seb virágnak nevezték, utalva Jézus utolsó megpróbáltatásaira.

Az alig látható bimbóból a reggeli órákban kibomló, majd gyorsan elhervadó virág egyes részei Krisztus keresztútját szimbolizálják:

  • a három bibeszál a három szög, amikkel Jézust a kereszthez szegezték,
  • a bibe az ecettel átitatott szivacs,
  • a nyeles magház a kehely, amiből innia kellett,
  • az öt portok az öt sebhely,
  • a 72 szálból álló sugárkoszorú a töviskoszorú 72 tövise,
  • a hármasan szeldelt lomblevél a lándzsa hegye,
  • a kacs a korbács.

A rengeteg fajta golgotavirág közül csupán 50–60 faj termése ehető, ezek közül a legkedveltebb a maracuja.

 

 

A nálunk szobanövényként tartott golgota virág a déli országokban szabadon is megél. Az alábbi két fotót Bulgáriában készítettem.

 

 

 

Kindris Brigitta olvasónknak az egyik kedvenc virága, így szívesen osztotta meg velünk golgotavirág gondozási tapasztalatait.

“A Passiflora caerulea (kék golgotavirág) talán a legelterjedtebb. Ha növényt szerzünk be inkább virágzó/ bimbós növényt vagy dugványt vegyünk, sajnos magról hosszú idő míg virágzik. Sokszor télállóként hirdetik, de a mi teleink során könnyen kifagy, ilyenkor kis vigaszt jelenthet, hogy hozhat sarjakat.”

 

 

“Nagyobb, főleg magasabb cserépbe, kevés trágyával kevert, enyhén tőzeges, komposztos, jó vízáteresztő földbe ültetem át 2-3 évente. Tavasztól őszig tápoldatozom, Volldüngert és egy magasabb káliumtartalmú tápot felváltva használok.”

 

 

“Télen hűvösben telel, majd tavasszal jócskán visszavágom, ilyenkor is lehet vízben is gyökereztetni, dugványozni.”

 

 

“Déltől estig éri a tűző nap, a cserepet árnyékolom. Cserépben tartva a támaszték (pl. :bambuszrudak) körül próbálom úgy vezetni a hajtásokat hogy ne törjenek, ha nagyon elindul egy hajtás kissé lejjebb húzom és rögzítem, így szép fokozatosan benövi a támasztékot. Néha ráfér egy zuhany, a kártevők és por ellen. Nyáron sokat locsolom, de nem áll alatta a víz.

Van még egy Belotii dugványom aminek a virágzására várok, néhány Constance Elliot és Caerulea magonc ami még türelmet igényel. Boltban vásárolt maracuja magját elvetve viszonylag hamar 1-2 év után virágzó golgotavirágunk lehet, ami Passiflora edulis névre hallgat. Ezt télre még takarással se hagyjuk szabadban. Ez egy kis P. edulis, mellette P. caerulea:”

 

 

“Friss magot tisztítás után lehet vetni, lehetőleg külön poharazva, a bolti vagy nem friss magot inkább áztassuk egy napig. Passiflora edulis magonc (maracuja gyümölcsből) :”

 

 

 

Nagyon köszönöm Briginek a hasznos tanácsokat!

További olvasnivalók hasonló témában: 

🌷 A csodás leander titka

🌷 Lusták ideális szobanövénye: lepkeorchidea

🌷 Pillangócsalogató növények

🌷 Ezer nevű legénycsalogató virág: Zinnia

🌷 Top 10 légtisztító növény

Júliusi színek és hangulatok az adriai kertben

Mindig nagy ámulattal csodálom a határainkon túl élő olvasók képes beszámolóját a kertjükben vagy erkélyükön ékeskedő növényeikről. Be kell azonban vallanom, hogy a horvátországi Losinj szigeten élő Gurka Gabriella kertjével nem kicsit vagyok elfogult.

 

 

A gyönyörű pálma, a kint telelő cikász, a folyton virágzó kristályvirág, a datolya vagy olíva termés csak egy álom a mi éghajlatunkon. Mindig eszembe jut, hogy anyukám kertjében a cserépben lévő hatalmas pálma teleltetése mekkora feladat. Már a tél előtti becipelése, majd a tavaszi kihozása is több emberes feladat… Téli kert híján egy fűtetlen, sötét épületrészben kénytelen átvészelni a hideg évszakot, amit szép lassan mind magasságával, mind szélességével kinő.

 

 

Aztán eszembe jut a négy éves cikászom, ami alig nőtt, mióta nálam van és jobb híján a telet a fűtött lakásban tölti. Nyaranként az erkélyen élvezi a napsütést és igazi örömünnepnek számít, ha megjelenik rajta pár új levél.

 

 

 

Aztán szintén ott az erkélyen a kristályvirágom, ami látszólag jól érzi magát, csak épp virágozni nem akar…

Na de nem is az én virágaimról akartam nyavalyogni, hanem Gabriella csodálatos virágait megmutatni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyon köszönöm Gurka Gabriellának, hogy virtuális sétát tehettünk a gyönyörű kertjében!

 

További olvasnivalók hasonló témában: 

🌷 Napsütötte burjánzás a hetediken

🌷 300 éves olajfa pompázik Óbudán

🌷  Kertté varázsolt terasz a negyediken

🌷 Titkos oázis a budai erkélyen

🌷 Mediterrán álomkert Békásmegyeren

🌷 Mediterrán hangulat a Füleki vár tövében

🌷 Leander, a mediterrán hódító gondozása

🌷 Horvátország téli növényei

300 éves olajfa pompázik Óbudán

A romantikus mediterrán tájak szürkés levelű, strapabíró szépsége, az olajfa egyre kedveltebb a magyar kertekben, balkonokon is. Az óbudai társasház kertjében egy gyönyörű, 300 éves példány csempész nap mint nap mosolyt az emberek lelkébe.

 

 

Az olajfa, európai olajfa vagy olíva (Olea europaea) az olajfafélék családjába (Oleaceae) tartozik. A Földközi-tenger keleti medencéjének partvidékein őshonos, de már az ókorban elterjedt Délkelet-Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában. 

Az örökzöld növény átlagosan 8-15 méter magasra nő. Egyenetlen, zömök és bütykös törzse, ezüstös zöld levelei nagyon jól mutatnak cserépbe ültetve is.

A mitológia szerint az olajfát Pallas Athéné (Zeus főisten leánya) ajándékozta az embereknek. Az olajágat a Bibliából is ismerjük, a Noé által szabadon bocsátott galamb egy olajággal a csőrében tér vissza, jelezve, hogy Isten megbocsátotta az emberiség bűneit és áldását adja a világ újjáépítéséhez.

 

 

Az olajfa imádja a napot, kevés vízzel is beéri, de a téli mínuszokat nem éli túl, ezért teleltetni kell.

Kicsi, fehér virágai jellegtelenek, bódító illatukkal azonban magukra hívják a figyelmet. Termése a 1–2,5 cm hosszú, vékony húsú, olajbogyónak, olívabogyónak vagy egyszerűen csak olívának nevezett csonthéjas termés.

Cserépben tartva a beporzása elég esetleges, azt a szél végzi. Ha biztosra akarunk menni, akkor ecsettel mi magunk elvégezhetjük a műveletet. Ha sikerül is a beporzás, hatalmas olívatermés ne számítsunk, mert nincs idejük beérni a bogyóknak. 

Az olajfa nagy előnye, hogy az öntözésen és teleltetésen túl szinte semmilyen gondozást nem igényel. Szaporítása nem egyszerű, a gyökeresedési arány elég alacsony. A teljesen zöld, a félfás és fás részek hormonporral kezelve nagyobb eséllyel fogannak meg. 

 

 

Az olajfa köztudottan hosszú életű, az Olajfák hegyén 2000 éves példányok is élnek. Nézzük, azt a bizonyos 300 éves fát! Olvasónk, Budainé Széles Zsuzsanna küldte a fotókat, néhány szó kíséretében. 

“Lányom-fiam társasházi kertjében ez a több, mint 300 éves olajfa fogadja az embert a portán átjutva. Mindez itt Budapesten, Óbudán. Télre egy üvegházat építenek köré, melyet hősugárzóval fűtenek. Tavasszal meg lebontják. Kb 3,5-4 m magas, az átmérője meg 2-2,5 m. Mögötte látszik az épület, annak a magasságából indultam ki (2,80 körüli). Van neki “törzskönyve”, innen tudjuk a korát.”

 

 

Nagyon köszönöm Zsuzsannának a különleges gyönyörűség bemutatását!

 

További olvasnivalók hasonló témában: 

🌷 Napsütötte burjánzás a hetediken

🌷 Nemet váltott a 3000 éves tiszafa

🌷  Kertté varázsolt terasz a negyediken

🌷 Titkos oázis a budai erkélyen

🌷 Mediterrán álomkert Békásmegyeren

🌷 Mediterrán hangulat a Füleki vár tövében

🌷 Leander, a mediterrán hódító gondozása

Mediterrán életérzés a rákospalotai kertben

Nem feltétlenül kell több száz kilométert utazni ahhoz, hogy mediterrán hangulatba kerüljünk. A déli tájak kedvelt növényeinek többségét itthon is sikerrel nevelhetjük. Elég csak kilépni a kertbe és már is átélhetjük a mediterrán életérzést. Inspirálódj olvasónk ötleteiből, aki igazi nyaralóhelyet varázsolt a kiskertből. 

 

 

A kertben a medence mellett a kiegészítőkben is megjelenik a tengeri hangulatért felelős kék szín.

 

 

A kék színt nagyon jól kiegészítik a rózsaszín különböző árnyalatai. A leander természetesen nem hiányozhat.

 

 

 

A pálmákat egy hatalmas, gyönyörű cikász képviseli. A háttérben megbúvó bugainvillea is természetesen rózsaszín.

 

 

Mi más színű lenne a szerelemvirág, mint kék.

 

 

A rózsaszín muskátlik és a kék ólomvirág (plumbágó) is jól elfér egymás mellett.

 

 

A kék üvegmozaikos lámpa a nappalokat is beragyogja és a tenger csillogását imitálja. 

 

 

A citromfán beérő, saját termesztésű vegyszermentes citromokból a legfinomabb a hűsítő limonádé.

 

 

A sétányrózsa színvilága némileg kirí a kék-rózsaszín egyeduralomból, de a napsugarat szimbolizáló sárga színe nagyon is beleillik a mediterrán kertbe.

 

Gratulálok és nagyon köszönöm a fotókat Sóspataki Magdolnának!

További olvasnivalók hasonló témában: 

🌷 Napsütötte burjánzás a hetediken

🌷  Kertté varázsolt terasz a negyediken

🌷 Titkos oázis a budai erkélyen

🌷 Mediterrán álomkert Békásmegyeren

🌷 Mediterrán hangulat a Füleki vár tövében

🌷 Leander, a mediterrán hódító gondozása

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!