A télikertre sokan csupán egy üvegkalitkaként gondolnak. Valójában pedig sokkal több mint a növények téli menedékhelye. A télikerttel megnő a lakás alapterülete és olyan világos helyiségek kapunk, ami nagyszerű hangulatával egyedi életminőséget biztosít és a család minden tagjának fontos élettere lesz.
A 17. században kialakított első kőből és téglából készült télikertek még valóban melegházak voltak. A nagy, délre néző ablakos, fűthető építményekben narancsot, citromot, ananász és banánt termesztettek. A 19. században kúriák és kastélyok fontos díszítőeleme lett a pálmákkal, egzotikus növényekkel, páfrányokkal pompázó növényház.
A 21. századra megváltozott a télikert funkciója. A levélpompa és virágillat helyett előtérbe került a praktikusság, a helykihasználás és a környezettudatosság. Ma már azért épülnek ezek a helyiségek, hogy évszaktól és az éppen aktuális időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítsák az ember számára a természettel való kapcsolatot. A modern télikert a ház lelke, a nyugalom szigete, ahol a család minden tagja akár a zord hónapokban is élvezheti a természetes fényeket, a kert üdítő látványát.
Európa számos országában évszázados hagyománya van a télikert kialakításának és hazánkban is mind többen felfedezik a természetközeli térben rejlő lehetőségeket. Napjaink télikert trendjére főként a modern megoldások és formák jellemzők. A négy évszakos, zöld tartózkodási hely az utóbbi évtizedekben új elnevezést is kapott: lakótélikert.
A modern télikert egy exkluzív megjelenésű, teljes értékű lakótér, annak összes komfortjával együtt. A ház stílusához igazodóan, közvetlenül az épület falához simulva húzzák fel. Úgy tervezik, hogy állandó tartózkodásra is alkalmasak legyen, ezért elmaradhatatlan a fűtés, a szellőztetés, az árnyékolás és a hőszigetelés gondos tervezése és kivitelezése.
A jól megépített télikert:
- az egész épület hőháztartásában jelentős szerepet kap,
- csökkenti a meglévő épület hőveszteségét (pl. szellőztetésnél),
- növeli a hőnyereséget,
- kellemes klímát biztosít,
- véd a hang- és zajhatások ellen,
- csökkenti a ház többi részének porterhelését,
- kertkapcsolatot teremt.
Erre figyelj a lakótélikert kialakításánál
A télikertben csak akkor érezhetjük kellemesen magunkat, ha a hőmérsékleti csúcsok, a levegő páratartalma és a napsugárzás kiegyenlítődnek. A szellőző-, fűtő- és árnyékolórendszerek gondos egymáshoz igazításával nagyjából egyenletes klíma alakítható ki. Egy csupa üveg épülettel igen nehezen védhető ki az üvegházhatás. Az egyik legősibb természetes építőanyagunk a tégla azonban itt is csodákra képes.
Akárcsak a ház többi részét, a télikertet is sok apró ötlet teszi igazán lakályossá. A szépen rakott téglafal önmagában is a télikert dísze lehet, de ezentúl hőtároló képességét is érdemes kihasználni. Az északi, keleti vagy nyugati oldalra épített, nem hőszigetelt, vakolatlan téglafal télen magába szívja és megtartja a délről érkező, üvegen át beszűrődő napsugarak melegét. Elnyeli tehát a napenergiát, hogy fokozatosan melegíthesse tovább a környező tereket.
A kerámia- vagy téglapadló szintén jó hőtároló anyag. Egyetlen négyzetméternyi déli üvegfelülethez három négyzetméter hőtároló felületre van szükség a megfelelő hőszabályozáshoz. Fűtési szezonban, a nap által felmelegedett padlózat és falak az átadott hő révén csökkentik az épület hőveszteségét, vagy akár javíthatják is a ház energiamérlegét (passzív napenergia-hasznosítás).
Érdemes minőségi téglát választanunk a télikert falához, hiszen a falakat később már nem lehet kicserélni. Bevált gyakorlat, hogy 20-25 cm vastag hőszigeteletlen téglafalat alkalmaznak a télikert és a fűtendő épület közös falaként.
A vakolatlan téglafalnak az esztétikai szépségén túl meg van az az előnye is, hogy porózus és sötét színű, így még inkább magába tudja gyűjteni a nap sugarait.
A forró nyári napokra gondolva célszerű a tető egy részét üveg helyett kerámiacseréppel borítani. Arra azonban figyelni kell, hogy a téli napokon a napsugarak bejuthassanak a hőtároló téglafalig és padlózatig. A padlóra sose tegyünk szőnyeget, mert ez – akárcsak a rengeteg bútor – rontja a télikert energianyereségét.
Sok energiát nyerhetünk, ha megfelelő alapozás mellett parapetfal (tégla lábazati fal) is kerül a télikertbe. Különösen ajánlott a tégla lábazat, ha a télikertben rendszeres ülőtevékenységet is végzünk. A lábazati fal melegebb érzetet biztosít és akár nagyobb méretű radiátor is elhelyezhető rajta. A téglafallal létrejött belső párkányon jól mutatnak a kisebb növények és dísztárgyak.
A növények által biztosított táratartalom pozitívan befolyásolja a hőérzetünket is, hiszen a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, az alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érezzük.
A télikert építés nem olcsó mulatság, de egy olyan izgalmas térnyerési lehetőség, amibe érdemes belevágni. A napfényes, kellemes klímájú zöld oázis egész éven át teljes értékű helyiségként, sőt talán a lakás legkedveltebb lakóhelyiségként szolgál az egész családnak.
