Nemet váltott a 3000 éves tiszafa

Alaposan meglepődtek a skót botanikusok, amikor a perthshire-i Fortingall falucska temetőjében álló 3000 éves tiszafán váratlanul megjelent néhány termés. A fát mindeddig hímivarúnak tartották, mivel pollent termelt, az idén azonban egyik ágán piros bogyószerű képződmények jelentek meg, ami a nőivarú fák jellegzetessége.

A skóciai fortingalli tiszafát háromezer és ötezer év közötti korúnak becsülik, amivel valószínűleg Európa legidősebb ismert tiszafája. A tiszafák pontos korát igen nehéz megállapítani. A fa igen kis része olyan idős, mint az egész példány, az ágak pedig idővel üregesednek, ami lehetetlenné teszi az évgyűrűkön alapuló kormeghatározást. A tiszafa egyben a leghosszabb életű európai növényfaj.

A tiszafán megjelent magköpenyek azonban nem mennek ritkaság számba, nem példátlan a tiszafáknál, hogy ivart váltanak. A nemváltás általában a korona egy részén történik meg, és nem az egész fa esik át rajta. A fa váratlan magjait begyűjtötték, és a tiszafák genetikai sokféleségét megőrző programban használják fel.

A tiszafa (Taxus baccata) nagy kultúrtörténeti hagyományokkal rendelkező örökzöld. Már a kereszténység előtti időkben kivívta az emberek tiszteletét, évezredek óta a halál és az élet körforgásának jelképe. A tiszafenyőnek is hívott növény hazánkban is őshonos és védett faj. A Bükkben Ómassán és Lillafüreden, a Bakonyban Szentgál, Herend és Bakonybél területén találkozhatunk velük nagy számban. A szentgáli tiszafás, a 213 hektáron élő közel tízezer fokozottan védett példányával Közép-Európa legnagyobb tiszafása. Az ország legnagyobb példánya a Somogy megyei Hencsén él, törzsmérete 437 cm és majdnem 17 méter magas.

A tiszafa kérge vékony, vörösesbarna, cserepesen leváló. Fája vörösesbarna, igen kemény. Hajtásai vékonyak, hajlékonyak, levelei sötétzöldek és puhák. Szép rajzolatú fáját előszeretettel használják fafaragók és intarziakészítők, régen íjakat is készítettek belőle. Az ágaival gyakran találkozhatunk adventi és karácsonyi készítményekben. Nagyon jól alakítható, ezért sövényként vagy formázott faként is gyakran találkozhatunk vele.

A magot védő piros, felül nyitott magköpenye kivételével minden része mérgező. Az édes ízű magköpenyét a madarak előszeretettel fogyasztják, a magokat pedig emésztetlenül elpottyantják.

Tetszett a cikk? Bátran oszd meg barátaiddal vagy lájkold a Balkonada Facebook oldalt.   

Szeretnél hasznos tanácsokat kapni, szép képeket nézegetni a virágokról? Szívesen lennél egy virágimádó, lelkes közösségtagja? Csatlakozz a Burjánzó balkonok és kertek Facebook csoportunkhoz!  

Figyelem!
2021. január 1 után ez a blog nem frissül. Friss tartalmakért kérlek keresd a Balkonada.hu oldalt!

További lehetőségek, hogy kapcsolatban maradjunk:

Iratkozz fel a Balkonada hírlevélre, hogy a növénygondozási információk és a receptek rendszeresen eljussanak hozzád!

Szeretnél hasznos tanácsokat kapni, szép képeket nézegetni virágokról? Szívesen lennél egy virágimádó, lelkes közösség tagja? Csatlakozz a Burjánzó balkonok és kertek Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos növénygondozási információról, érdekességről és feltehesd a kérdéseidet!

Képes inspirációkért keresd fel a Pinterest oldalamat.

Ne felejts el feliratkozni a videó csatornámra!