Elkezdődött a tiszavirágzás

Az első néhány száz kérész nászrepülésével elkezdődött az idei tiszavirágzás. A 8-12 centis, csak egy napig élő rovarok rendkívül látványos násztánca (hímek a levegőben párosodnak a nőstényekkel) a Tisza több szakaszán, de rendszerint mindössze néhány napig, legfeljebb egy-két hétig csodálható meg a késő délutáni óráktól naplementéig.

 

 

A kérészek vagy más néven tiszavirágok (Polingenia longicauda) 8-12 centi hosszú rovarok, amik a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartoznak. Rövid életük szinte csak egy röpke szexről szól, különleges násztáncuk után pár órával elpusztulnak. Nekik köszönhető a kérész életű kifejezésünk, amit a nagyon rövid ideig tartó eseményekre, jelenségekre használunk.

  

 

 A tiszavirágzással napjainkban csak hazánkban találkozhatunk, ezért világszinten is nagy jelentőséget tulajdonítanak neki. Az ókorban még egész Európában elterjedtek voltak, Arisztotelész (Kr. e. 384-322) is írt róluk. Mára már szinte csak hazánkban találkozhatunk velük. Az 1970-es években a folyószabályozások és légszennyezések miatt a Dunából is kipusztultak. A faj az ezredfordulóra sok régi élőhelyére is visszatelepült, így ma már a Tisza mellett újra megjelentek a Bodrogban, a Berettyóban, a Körösök vízrendszerében, a Keleti-Főcsatornában és a Marosban is. 

 

 

A kérészek a víz felszínére rakják a petéiket, ahonnan a tó fenekére süllyednek és ott fúrják a földbe magukat. A lárva állapot 3 évig tart, ez alatt elsősorban folyami sziklák alatt, dús növényzet közt élnek 10-100 ezres egyedszámú telepeken. Egy lárva általában 20-30 alkalommal vedlik. Az utolsó vedlés felnőtt korban történik, amikor a násztáncukat járják. A Tisza különböző szakaszain más-más időpontban találkozhatunk a különleges jelenséggel. Egyes szakaszokon már június elején elkezdődik a rajzás, míg más partrészeken június végén csodálhatjuk meg.

 

 

A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként a hároméves lárvák feljönnek a víz felszínére. Felemelkedésüket a lárvabőr alatt felhalmozódó gáz segíti. A lárva a víz felszínén alakul át szárnyas rovarrá. Először a hímek jelennek meg, amik a partra repülve vedléssel alakulnak párzóképes egyedekké (imágókká). Az imágók a hosszú fartoldalékkal a víz felett repülve keresik a nőstényeket.

 

A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőstények a folyó felett 5-10 méteres magasságban haladnak a víz folyásirányával ellentétesen. Majd leereszkednek a vízre, ahol lerakják a petéiket. A rövid love sztori után a kérészek elpusztulnak. A peték lesüllyednek a mederfenékre és kezdődik a három éves lárva állapot.

 

 

A rendkívül látványos eseménynek fontos ökológiai jelentősége is van. A lárvák és a tetemek számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. A lárvák az aljzaton történő furkálással egyben élőhelyet is teremtenek más mederfenéki élőlények számára.

 

  

Az egyedül álló jelenség szemlélése során sem feledkezhetünk meg a természet védelméről. A repülő rovarok gyűjtése,  a nagy sebességű vízi járművekkel okozott károk a kérészek nászrepülését és szaporodásuk, fejlődésük zavartalanságát, végső soron tehát fennmaradásukat fenyegetik.  A kérész 1993 óta védett, természetvédelmi értéke jelenleg minden megjelenési formájában, egyedenként tízezer forint. 

 

A Tiszakürti Arborétum szervezésében szervezett tiszavirágzás-megfigyelő és fotó túrán vehetnek részt az előzetesen regisztrálók. Az arborétum fogadóépületében meghallgatott előadást követően rövid gyalogtúrával juthatnak el a résztvevők a tiszainokai kikötőbe, ahol a rajzás testközelből figyelhető meg. Kishajóra szállva a vízen is tovább szemlélhető a kérészek násztánca. A tiszavirágzást követően egy szalonnasütéssel és borkóstolással egybekötött közös élménymegosztásra várunk minden vendéget az arborétumban.

 

 

 

A Tisza teljes szakaszán nagy kultusza van a tiszavirágzásnak. Szolnokon tiszavirág szökőkút emlékeztet a csodálatos természeti jelenségre és június közepén 4 napos Tiszavirág fesztivállal ünneplik a kérészek megjelenését. 

  

  

Szegeden 1998-ban állíták fel Farkas Pál Tiszavirágzás szobrát.

 

 

  

Aki most lemaradt róla három év múlva megnézheti az idei virágzás eredményét. Vagy akár jövőre megcsodálhatja a két évvel ezelőtti románc következményét.

A képek a Tiszavirágútja honlapról származnak, ahol további érdekességeket is megtudhatsz a kérészekről.