Milyen gyümölcsöt termesszünk?

Egy zöldellő kert szemet gyönyörködtető látvány. A napi hajtás után jó azzal a tudattal hazaérkezni, hogy vár a nyugalom szigete, egy csöppnyi kis oázis. Különösen fokozott az érzés, ha a kert az esztétikai funkciója mellett finomságokkal is szolgál. Ugyan egész évben vásárolhatunk különféle zöldségeket, gyümölcsöket, ám azzal mindenki egyetért, hogy a saját kertünkben saját verejtékes munkánkkal megtermelt, napsugártól zamatos gyümölcsnek nincs párja. Miért ne fognánk hát bele a gyümölcstermesztésbe?

A gyümölcsfák, bokrok ugyan egy kicsivel több gondoskodást igényelnek a dísznövényeknél, de cserébe ízletes terméssel hálálják meg a gondoskodásunkat. A gyümölcstermő növények tavasszal, a virágzás idején is igen látványosak, nyári lombkoronájuk hűse pótolhatatlan, terméseik pedig fontos ásványi anyag és vitamin források. Választásnál vegyük figyelembe a kert adottságait, talajviszonyait. Nézzünk szét a szomszédos kertekben. Olyan gyümölcsfát válasszunk, ami jól érzi magát a környéken. A beporzás is biztosabb lesz, ha van a közelben hasonló fa. Vegyük számításba a fa végső méretét, lesz-e elég hely számára. Például egy 6 méter magasra növő fának 9 m-es átmérőjű környi területre van szüksége.

A Kiskert tanfolyam harmadik előadásán Dr Sipos Béla Zoltán nyugalmazott egyetemi docens avatott be bennünket a gyümölcstermesztés rejtelmeibe. A tanár úrnak több könyve is megjelent már a témában, a legfrissebb épp az idén került a könyvesboltok polcaira. A gyümölcstermesztési ismeretek című könyv alapos, nélkülözhetetlen információkkal szolgál a növények kiválasztásáról, ültetéséről, metszéséről és a növényápolás teendőiről egyaránt.

A gyümölcstermő növények kertünk ékévé válhatnak. Egy szőlőfürtöktől roskadozó szőlőlugas, térelválasztóként használt szeder vagy málna bokor, illatozó virágos bodzabokor mind üde látványt nyújtanak. Legnagyobb vitamin tartalommal a bogyós gyümölcsök bírnak. Minél nagyobb egy növény színanyag tartalma, annál sötétebb és annál értékesebb. A leggyakoribb bogyósok a szamóca azaz eper, a málna, a szeder, a ribiszkék, a köszméte (egres) , a josta (a köszméte és a fekete ribiszke keresztezéséből), a kökény, a csipkebogyó, az áfonya, a bodza, a húsos som és a homoktövis.

A bogyós gyümölcsök C vitaminban gazdagok, antioxidáns hatásúak. A gyümölcsben lévő szerves savak frissítenek, az ásványi anyagok közül például a foszfor élénkít.  Hosszú autó úton beiktatott pihenőnél érdemes egy-egy almát elfogyasztani, mert magas foszfor tartalma hamar felszívódik és élénkítő hatása azonnal érződik. A legsokoldalúbb és legrégebb óta használt gyógynővény a homoktövis. Főleg a belőle készült olaj kiváló ellenszere a fekélyes megbetegedéseknek. A bogyós gyümölcsök frissen, fagyasztva, befőttként, lekvárként vagy öntetként feldolgozva is kiválóak. A tanár úrnak köszönhetően a  fenséges ízű szacharózzal készült kökény öntetet is megízlelhettük.

A ribiszkét, a jostát, az egrest legjobb ősszel ültetni, míg a málna és a szeder esetében a tavaszi telepítés ajánlott. A bogyósok meleg igényesek, ezért szél és fagy védett, napos helyre ültessük őket. Az áfonya savanyú talajt igényel, ezt feltétlenül tartsuk szem előtt. A bogyósok nem igényelnek túl nagy metszést, általánosságban elmondható, hogy a 2-3 évnél öregebb ágakat le kell vágni. Mindegyik fajtára más-más szabály vonatkozik, ezért metszés előtt érdemes kertészeti szakkönyvekből tájékozódni. A málna esetében például a letermett ágakat ősszel le kell vágni, az őszig hajtott fiatal hajtásokon lesznek a következő évi termések.

Gyümölcsfák ültetésére az ősz a legkedvezőbb évszak, de a november már egy kicsit késő. Tavaszi ültetésnél nagyobb a kiszáradás veszélye, rendszeres öntözéssel azért akkor is sikerre számíthatunk. Az oltványok mindig jobban beválnak, mintha oltás nélkül szaporítanánk, nevelnénk őket. Megbízható helyen, egyenes szárú növényt válasszunk. Fontos, hogy egészséges legyen, ne legyen sérült a törzse sem és a gyökérzete sem, dús oldalgyökérzettel rendelkezzen. Szabad gyökerű és konténeres változat egyaránt jó.  Ültetés előtt érdemes jól beáztatni a gyökereket.

Az ültető gödör legalább kétszer akkora legyen, mint a gyökérzet, 60*60 centi és legalább 1 méter mély gödör az ideális. A fellazított talajban jobban tud terjedni a gyökérzet, jobban meg tud kapaszkodni a növény. A gödör aljára tegyünk komposztot vagy marhatrágyát. Erre kerüljön a tápdús föld, a gyökér soha ne érintkezzen közvetlenül a trágyával. Legalább egy vödör vizet öntsük rá, ezzel jól beiszapolhatjuk a növényt. Az első metszés nagyon fontos, avval adjuk meg a korona formáját, az ágak szögirányát. Ne sajnáljuk a fát, minél jobban megmetsszük, annál inkább növekedésre sarkalljuk.

Gyümölcsöt termelni otthon sem ördöngösség. Javaslom bogyós gyümölcsökkel kezdj hozzá és ha ráéreztél az ízére, nyugodtan vágj bele nagyobb feladatokba is.

A kiskert tanfolyam Bioszemléletű kertészkedéssel  és Kiskert kialakítás alapjaival foglalkozó előadásairól a linkekre kattintva olvashatsz.

Figyelem!
2021. január 1 után ez a blog nem frissül. Friss tartalmakért kérlek keresd a Balkonada.hu oldalt!

További lehetőségek, hogy kapcsolatban maradjunk:

Iratkozz fel a Balkonada hírlevélre, hogy a növénygondozási információk és a receptek rendszeresen eljussanak hozzád!

Szeretnél hasznos tanácsokat kapni, szép képeket nézegetni virágokról? Szívesen lennél egy virágimádó, lelkes közösség tagja? Csatlakozz a Burjánzó balkonok és kertek Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos növénygondozási információról, érdekességről és feltehesd a kérdéseidet!

Képes inspirációkért keresd fel a Pinterest oldalamat.

Ne felejts el feliratkozni a videó csatornámra!