A kertbe időnként olyan vendégek is belátogatnak, akiket nem hívtunk. Szinte nincs olyan kert tulajdonos, akinek ne okozott volna már bosszúságot néhány vakond, csiga, vagy a szomszéd macskája. Az olvasókkal összeszedtük, milyen nemkívánatos állatok látogatják a kertet és milyen módon védekeznek ellenük.
Govrikné Tóth Mária: “Nálunk nyáron csigainvázió van. Próbálkoztunk sörrel, de nem leásva. Virágláda aljába öntöttünk sört este. Éjjel fel kellett kelni és kiönteni őket a csatornába, mert beszívtak és reggelre kimásztak. Egy hétig csináltuk de reménytelen volt. Nem csökkent a létszám.”
Ilona Wibling: “Vegyél egy pár futókacsát, azok megregulázzák a csigákat, meg a lótetűket is.”
Anna Wehovszky: “Én csak sózom őket, ez vált be. Sok idő végigjárni 2-3 naponta, de ez használ. Nagy a telek patakparttal, van hova befúrni magukat. Sűrű fűnyírás így kiszáradnak. Szerencsére a füves részen sózom, így a hazhoz közel már nem érnek fel.”
Kovacs Valéria: Nálatok nem lehet kapni csigagranulátumot? A növényeket nem bántja, nem pusztulnak el, csak a csigák. Nálunk is még a fára is felmásznak, leeszik a leveleket. Férjem szétszórja a granulátumot, másnap már csak üres csigaházat találunk. Lassan, de biztosan eltűnnek.
Éva Demeter: “Csigák, macskák, rókák, sehogy. A csigáknak teszek ki kaját, hogy ne mindenhol legyenek. Egyfajta csali. A szamóca a biztonság kedvéért a balkonon van ládában. De ennyi…”
Marietta Talián: “Csigatenger! kiírthatatlan, minden évben megmérkőzünk egymással. Szeretem az árnyékliliomot és ők is. Harcban állunk. Mindent kipróbáltam és jókat röhögtek a csigák rajtam, kórusban. Szinte hallottam a gúnyos kacajt, miközben csontig rágták az árnyékliliomok leveleit. Az egyetlen hasznos ellenszer a csigaölő granulátum, amit kora tavasszal és folyamatosan év közben kiszórok, így tudom megritkítani a hadsereget.”
Zsóka Borossa: “Bálint gazda azt írta, hogy szórjunk kávézaccot a védendő növények köré. Ezt a csigák nem szetetik és a növénynek is tápanyag. Vagy még az apróra tört tojáshéj is megoldás lehet, mert azon nem nagyon másznak át mert szúrja őket.”
Erzsébet Selmeci: Csigaölő granulátum, nálam csak ez válik be. Én már negyed kilós granulátumot veszek eleve, pedig nem nagy a kertem, de kiírthatatlan. Most kezdem és kb. 6 hetente beszórom a kritikus helyeket, mert mindig születnek újak. Erre csak a csigák mennek rá, zabálják és ez a vesztük.”
Somfai Vera: “Én söröztetem a kis dögöket, majd utána éjjel zseblámpával kilopódzom, és összekapkodom amennyit csak látok, egy része meg addigra már sörbe fullad.”
Erzsébet Selmeci: “Meztelen csigák, esélyem sincs velük szemben, az átkozódás sem segít. A legnagyobb piros epreket csócsálják, a hátsó felét, mint az unokám a karácsonyi mézeskalácsházat.”
Aniko Antal: “Anyósomék kertjében sok a gyík. Ez azért probléma, mert a 3 cica hajtóvadászatot rendez ellenük, gyakran fognak gyíkot, akik minimum a farkukat vesztik, rossz esetben az életüket is. Nem tudunk ez ellen védekezni, pedig sajnáljuk az ártatlanul odatévedő kis gyíkocskákat, akik nem is sejtik, hogy milyen gyíkevő “vadállatok” lesnek rájuk.”
Mihályné Borbély: “Nekem varangyaim vannak, de a szemét kiskutya mindig tönkreteszi őket! A hátsó a bűnös, van amikor fél napig nyálzik utána! Nagyon sajnálom a brekuszokat, de főleg éjjel jönnek elő! 🙄”
Pósfai Jánosné: “A szomszéd macskája kifejezetten dűhít amikor a magas ágyásban végzi a dolgát….A kert hatalmas, ha bárhol másutt végezné, nem érdekelne.”
Erzsébet Selmeci: “Macska. Van szépérzéke a dögnek, mert mindig a legszebb virágaim közepére, terejére rakja az ajándék kupacát. Hatalmas kandúr, a szomszédom megmérgezne ha bántani merném.”
Major Melinda: “Kutyámra vagyok néha dühös amikor átrohan a kerten és letapossa az éppen kibújó tulipánokat.”
Ilona Tóth: “Van egy fajtiszta korcsom, az csak a vadászgörénnyel, a nyesttel nem bír el, mert szétkaparják az orrát és a gólya fog kirajta, mert megijed a dupla pár botolástól. Elkapja röptében a legyet, szétharapja a darazsat, szétkeni a hernyókat, benasizza a lóbogarat( pszt! utálja a poloskát), behúz egyet a siklónak, kilapítja a békát, szétröccsenti a csigát- de a franciához hozzá se nyúl, csak ugatja….a vakondot kikergeti, sajnos a kis madárkákat is elkapja. Egyszer egy várandós süninek hasította fel a hasát, hát el is vertem érte. Ha pockot fog, nem kap ki, mert különben a küszöbömre teszi, hogy szemléltesse a hősiességét, így elássa azt az utókornak a bosszúságomra. Mérges vagyok, mikor félreérti a cserebogarazást és a pillangók lesését, azt titokban kell csinálni, vagy elkapja őket is.”
Kindris Brigitta: “Ahol a vakond jelenléte zavaró a járatba kávézaccot öntünk. Közeli vendéglátóhelyre viszek edényt és a napi zaccot ebbe gyűjtik. Nem zavarjuk mindenhol, hiszen hasznos állat. Olykor keresem is a vakondtúrást, az átültetésre váró növények földjéhez keverem.”
Ami Paluska: “A vakond a legnagyobb ellenségem, mindegy neki, hogy üres üveg beásva, nagy mennyiségű viz a járatokba, amik kétszintesek többnyire, vakondriasztó folyadék, kávézacc, fokhagyma, karbid, szilveszteri petárda, bűzpatron, vakondcsapda -fütyül rá. Sikerült eléggé elintézni a pázsitomat. Egy biztos ellenszer van, amikor látod, hogy túr /hajnalban/, hirtelen mozdulattal ásóval kifordítani a vakondtúrásból, aztán vagy agyoncsapni, bár ezzel csak óvatosan mert védett, vagy befogni és elvinni jó messzire, pl. legelőre és ott elengedni /egyébként nagyon gyors, rosszul lát de a szaglása nagyon jó/. Valamikor imádtam mesélni gyerekeimnek a kis vakond történetét, biztosak lehettek, hogy az unokáimnak nem mesélem.”
Kindris Brigitta: “Hangyák néha megkörnyékezik egy – egy cserepes növényünket is. Különösebben nem zavarnának, de előfordul, hogy tetveket telepítenek a növényekre és a párkányon lévő növényekről a lakásba is bejönnek. Ellenük a borsmenta, fodormenta vagy eukaliptusz illóolajak váltak be riasztóként. Vízzel oldva permetezem a környéket ahol zavaró a jelenlétük. A növények fás részén, földjén nem okoz gondot a kis permet, de levélre ne fújjuk. A cserepesek alátétje alá lehet tenni még egy nagyobb alátétet, amibe áll a víz, ezen sem tudnak átkelni. Hurcolják a hangyák a “kis fejős teheneiket”, ezért is tesznek sokan a fák törzsére ragasztós szalagot, nincs hangya kevesebb a tetű.”
Marietta Talián: “Hangyák ellen próbáld meg a kávézaccot beszórni a járatukba, bolyba, nálam csak az vált be. A térkő alól egész sóderhegyeket túrtak ki, ami miatt már elmozdultak a kövek. A zacc segített, jobban, mint a hangyaírtó.
Hamari Imréné: “Nekem a szarkákkal van bajom, már alig van énekesmadár a környéken, mert megeszik a tojásaikat a szarkák.”
Gizel Kőrösi Doór: “Nálunk a cica megfogja a vakondokot. A csigákat meg összeszedem.”
Willingerné Papp Éva: “Vakond már nem probléma, cicáim megkergetik, megfogják. A poloskával vannak gondjaink. Megszurkálják, kiszívják a paradicsomot. Minden nap szedjük őket, de reménytelen. :-(“
Zsolnayné Kátai Nóra: “Poloska, csiga, tetűfélék, macska 🙁 egyik ellen sincs hatékony módszer. Bárcsak süniből lenne inkább több, az megenné a csigát. Bár ennyitől felfordulna szegény. Csigák ellen nekem csak az jött be, hogy minden nagyobb eső után kimegyek és kettévagdosom őket. Így sokkal kevesebb van belőlük, de teljesen sajnos nem lehet kiirtani.
A macskát elsiccelem, ha látom, de visszajön, ha nem látom és a legszebb tulipánomat kínálta meg a végtermékével, ami ráadásul még szilárd sem volt annyira, hogy össze legyen gusztusom szedni, szaga meg volt rendesen. Nem tudom ezeket a mai macskákat mivel etetik, hogy megy a hasuk. A környékbeli kismadarakat is mind elkergeti vagy felzabálja.
A poloska ellen meg még semmi nem vált be. Kézzel lenyomkodni iszonyú bűz, gusztustalan, reménytelen feladat. A tetvek ellen Mospilan egész jó, de a hangyák szorgosan újratenyésztik őket. Újra felviszik a növényeimre és kezdhetem elölről. A hangyabolyokra ezért ecetet szoktam önteni, hogy ne “szorgoskodjanak” az én káromra.”
Viktoria Nagy: “Vakond ellen sörös üveg van leásva. Kávézacc csiga ellen. Macska ellen locsolás. Poloska ellen viszont semmi nem hat. Mindenen hemzsegnek. Ki kellett tépnem a ház előtti lugasról a paradicsomot, mert az ajtón nem bírtuk bejönni tőlük. Be sem értek miattuk. Mindenem tele volt a kertben, még a szedermálna is amin még tavaly előtt nem voltak. Tavaly egy szemet nem tudtunk róla enni. Viszont a gyümölcs fák alá büdöskét ültettem körben. Ami úgy látom, mintha riasztott volna, szebb lett a termés. 😁”
Edit Simonics: “Szürke mókusok, nagyon cukik mindaddig, amíg tavasszal és ősszel szét nem ásnak mindent. Kiássák és megrágcsálják a virághagymákat, és teleültetik a kertet a szomszéd által kitett földimogyoróval. Mivel a növenyeim egy jelentős része még cserépbe van ültetve, csirkehálóval védem a frissen ültetett hagymákat rizómákat mindaddig, amíg elkezdenek hajtani és megerősödnek annyira, hogy már ne tudjanak nagy kárt tenni bennük. (Anglia, Yorkshire megye)”
Pádár Nikoletta: “Vakondunk van… főleg most dolgozik, helyenként 40 cm-es földtúrás van. Összeszedem a földet, nagyon jó fekete földet túr fel, ami jó a virágoknak. Együtt élünk, én nem bántom, s ő sem megy a veteményesbe. Csak a hátsó pázsitosba garázdálkodik.
A szomszéd macskái wc-nek használják a kertem, amiért viszont mérges vagyok.
A veteményesben tavaly poloskainvázió volt, naponta szedtem, vadásztam őket. Végül permetelés lett belőle, más megoldás ellenük nem volt, hiába próbáltam mindenféle házi löttyöt, ami elvileg elűzi őket.
Amit a földi pocok csinált, az viszont kritikán aluli… de ragasztóval és bioszerekkel megfogtam a kolónia egy részét, több mint 50 darabot.
Mielőtt mienk lett a ház, a telek, több, mint 10 évig éppencsak füvet nyírtak, semmi mást. Így nem is csodálkozom semmin…”
Krajnyák Andrásné: “Poloska ellene permetezéssel védekezem, de mivel az sem egészséges sokszor,a magad uram, ha szolgád nincsen alapon, kézzel írtom. Úgy, hogy egy nagyobbacska levéllel finoman megfogva, hogy ne bűzölögjön, és eltaposom, vagy a levelet amin ül óvatosan levágom, és ugyancsak tipi-topi, vagy ha sok apró van egy helyen, akkor valamibe bele söpröm, de aztán azok is a cipőm talpán végzik. Ezt szoktam tenni a rózsa meg az írisz szúró rovarok hernyóival is. Van aki a kukába dobja, de az csak átültetés, mert kimásznak, és vígan dőzsölnek tovább. Szívós munkával sikerült viszonylag kevésre szorítani a számukat a kb három évvel ezelőtti helyzethez képest.
Másik a csiga, meztelen is, de szerencsére “csak” a mezei magyar, meg házas is. Én a szokásos sózás, tojáshéjas megoldások helyett amik előbb utóbb a földnek ph értékét elronthatja, a só meg kimarhatja a növényeket, arról nem beszélve, hogy bármennyire is károsak, valahol még is csak élőlények, a marástól biztos, hogy egy ideig szenvednek, én azt találtam ki, hogy hypót öntök egy nagyobb szájú, kiürült mosószeres flakonba, és ugyancsak sziszifuszi módon egyenként begyűjtve őket, beledobom, és azonnal meghalnak benne, így nem szenvednek. A hypó mivel fertőtlenít is, egy darabig szaga sincs, de persze azért lezárom. Aztán időnként a kert egy olyan részén, amit nem igazán használok, ások egy kis gödröt, és kiengedem a levet az üvegből, és van itthon öreg meszem, abból teszek rá egy kicsit. Már többször gondoltam, hogy esetleg egy pár csigaházat, amiben már nics maradék, esetleg ki lehetne válogatni, és kifertőtlenítve, átmosva valami díszt kitalálni, (hiszen az egyik kertészetben is láttam zacskóban árulni), akár csoportokban, akár esetleg festeni, mint a neten láttam kreatív témaként. A többit meg zacskóba szedem, és be a kukába.
Hát szerencsére nálam csak ezek az állati kártevők, és én így oldom meg a gondot. Macska ugyan van, saját is meg szomszédé is, de elviselem, hogy itt ott piszkot találok a földben, (mivel el van ásva, a földben egyben maradt, így egy kislapáttal könnyen eltávolítható), mert viszont rendben tartják a ház környékét. Az enyémet láttam egeret enni, de rakott a járdára már patkányt is mert valószínűleg találnak valahol a környéken élelmet. Szóval valamit valamiért alapon inkább tűrjünk egy kicsit cica ügyben, mert nagy szolgálatot tesznek nekünk.”
Visky Kati:”Kisebb kertemben a meztelen csigák összeszedése nekem bevált, korán reggel, megfigyelem hol a bújóhelyük és célirányosan gyűjtöm össze / farönk ,virágcserép,virágalátét , kútakna fedél stb /. A lerakott petéket is megsemmisítem, ami úgy néz ki, mint a kaviár. Már gyűjtöm, szárítom a tojáshéjat, selejt abroszban húsverővel pikk-pakk összetöröm, a növények tövére szórom. Megfigyeltem, hogy van olyan virág, amit meg sem közelítenek, és csak a kedvenceiket védem. Most láttam egy kertészeti műsort, abban tanácsolták, hogy a cserepek külső karimáját vazelinnel kenjük be. Hatásos, mert ez egy csúszós anyag, ezt biztos kipróbálom, már megvettem a gyógyszertárban a vazelint, sok virágot tartok cserépben. A sót és az ecetet a talajkárosító hatása miatt nem tenném, ismerősöm a járatukat műtrágyával szórta, neki bevált. A lótetűt láttam, hogy a kertembe tévedt macska megfogta, a hernyót pedig egy pók ártalmatlanította a szövedékével, a fejével kezdte.
Ilona Tóth: “Pár éve nagyon fájtak az izületeim és kénytelen voltam kéthetente gyomírtózni. Hát nem is voltak se csigák, se poloskák. De sajna lepkék se és méhek se, így leszoktam róla. Azóta újra vadrezervátum van. Talán kaphatnék állami támogatást rá, ha már természetvédelmi terület lett a kertem…ha, ha”
Ha ez jó kis végszó volt. Szerintem nagyon hasznosak ezek jól bevált olvasói tapasztalatok, remélem neked is segítenek távoltartani a hívatlan vendégeket.
Nagyon köszönöm az olvasóknak a tapasztalatokat!
Figyelem!
2021. január 1 után ez a blog nem frissül. Friss tartalmakért kérlek keresd a Balkonada.hu oldalt!
További lehetőségek, hogy kapcsolatban maradjunk:
Iratkozz fel a Balkonada hírlevélre, hogy a növénygondozási információk és a receptek rendszeresen eljussanak hozzád!
Szeretnél hasznos tanácsokat kapni, szép képeket nézegetni virágokról? Szívesen lennél egy virágimádó, lelkes közösség tagja? Csatlakozz a Burjánzó balkonok és kertek Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos növénygondozási információról, érdekességről és feltehesd a kérdéseidet!
Képes inspirációkért keresd fel a Pinterest oldalamat.
Ne felejts el feliratkozni a videó csatornámra!