A levendula üde, illatos, gyönyörű, nem mellesleg napjaink slágernövénye. Bár nem őshonos nálunk, kevés olyan növény van, amelyet ilyen sokan ismernek. Nagyanyáink szinte kizárólag csak molyirtásra használták. Mai népszerűsége a virágok változatos formájának, üde illatának, ínycsiklandó ízének és számos gyógyászati felhasználási lehetőségének köszönhető. Romantikus kertekből és balkonról nem hiányozhat. Segítek a fajták közötti választásban!
Őshazája Délkelet–Ázsia, Európába a rómaiak hozták be. Legfőbb termelője ma is Dél-Franciaország, főleg Provance-ban találunk végtelenül illatozó lila levendulamezőket. A levendula már ókorban is szépségápolás fontos növénye volt. Latin neve is innen ered: lavare = mosni.
Magyarországon a XV. századtól főleg a kolostor kertekben volt fellelhető. Az 1920-as években a Tihanyi-félsziget vulkáni köves lankáira telepítették az első nagyobb levendula ültetvényt. Pár éve Tihanyban Levendula ház nyílt, illetve az évente megrendezett Levendula Fesztivállal várják a lila virág szerelmeseit. Napjainkban azonban már Pannonhalmi Apátság gazdasága termeli a legtöbb levendulát.
Többféle levendulát ismerünk. Hazánk leginkább három fajtájával találkozhatunk, amelyekből kettő a szabadban is átteleltethető.
Francia levendula (Lavandula angustifolia)
A francia levendula vagy közönséges (Lavandula angustifolia) a legelterjedtebb, amit népi elnevezéssel orvosi levendulának, keskenylevelű levendulának vagy közönséges levendulának is hívnak. A nevét onnan kapta, hogy a hazánkba kerülő első tövek Franciaországból származtak. 2018-ban az év gyógynövényének választották. Húsételek ízesítésére, süteményekbe, fagylaltba egyaránt alkalmas. Virágát és illóolaját nyugtató, szorongásoldó hatása miatt a gyógyászatban is használják.
Kedveli a száraz, napos, sziklás helyeket, de jól alkalmazkodik a környezethez, a kemény fagyokat is átvészeli, így sikerrel nevelhető hazánkban is. Gyorsan bokrosodik és akár 40-50 évig is elél. Levele hosszúkás, 3-4 mm széles, 2-3 cm hosszú, ezüstös-zöld színű. Virágzata hengeres, 6-8 cm hosszú, színe a sötét kékeslilától a fakóbb ibolyakékig változhat.
Nem túl igényes, legfontosabb számára a napfény. Kártevői nincsenek, permetezésére nincs szükség. A napos és meleg helyet kedveli, különösebb talajigénye nincsen, szereti a meszes, agyagos, tápanyagokban szegény földet, szárazságtűrő. Külön öntözést nem igényel, elég neki a természetes csapadék. Télen vegetál, megáll a növekedésben, tavasszal pedig frissen hajtja zöld hajtásait.
Rózsák mellé ültetve különösen szép látványt nyújt. Napfényigényük közös és a levendula a rózsabokroktól távol tartja a kártevőket, a tetveket és a hangyákat. A levendula kerek, ezüstös-zöld bokrai jól kiemelik a rózsa színeit, szépségét. Kiváló talajtakaró vagy sövény válhat belőle. Jól érzi magát a fűszernövények, például a kakukkfű vagy a menta társaságában. Ideális sziklakertekbe, de akár fácskává is metszhetjük az évek alatt.
A bokrosodás elősegítésére virágzás után vágjuk vissza a bokrot a felére-kétharmadára. A visszavágással a bokor megújul, ősszel másodvirágzásnak indul és jelentős mennyiségű levendulavirágot fog hozni minden évben. Az ültetési távolság igényeinktől függ. Szegély vagy sövény kialakításához a tövek közti távolság maximum 50 cm legyen. Ha nagy kerek bokrokat szeretnénk, akkor 80-100 cm távolságra ültetessük egymástól.
A francia levendula magról is szaporítható, de nem túl hatékony módszer, csak gyakorlott és elszánt kertészkedőknek ajánlom. A magot késő ősszel kell a cserépbe vagy melegágyba elvetni. A kis magoncokat tavasszal palántázni kell. Csak a megerősödött növényeket lehet aztán kiültetni a szabadba. A kis magból több éves türelmes várakozás után fejlődik ki a levendulabokor.
Sokkal eredményesebb módszer a kora tavasszal vagy késő ősszel végzett tőosztással szaporítás. A vásárolt levendula palántát kora tavasszal vagy késő ősszel érdemes kiültetni. Első évben azonban tanácsos betakarva teleltetni, mert az üvegházban nevelt palánták rendkívül érzékenyek. Jó megoldás az is, ha hazai termelőtől vásárolsz levendulát, aki már kezdetektől a szabadban nevelte a növényt.
Nagyméretű virágcserépbe és dézsába ültetve marad is megmarad, de erkélyen nevelve rendszeres öntözést igényel. Télre sem szabad bevinni a virágot, a nagy edényben átvészeli a telet, bent viszont elpusztul.
Angol levendula (Lavandula intermedia)
Az angol levendula (Lavandula intermedia) gondozása sokban hasonlít a francia levenduláéhoz, bár annál kicsit több törődést igényel. Aromája markánsabb, illata erősebb és fanyarabb a franciáénál. Nagyobb mennyiségű olaj sajtolható ki belőle, viszont fanyarsága miatt kevésbé értékes. Erőteljesebb növekedésű, magot nem hoz, így csak tőosztással szaporítható. Virágzata tömött és hegyes, színe jellegzetes levendulakék. Levelei ezüstösebbek a franciáénál. Fagyra érzékenyebb, talaj- és vízigényesebb, mint a közönséges fajta. Virágzására kb. egy hónappal később, júliusban számíthatunk.
Füzéres levendula (Lavandula stoechas)
A füzéres levendulát (Lavandula stoechas) vagy bóbitás levendulát gyakran spanyol vagy olasz levendula névvel is illetik. Dekoratív, jellegzetes tollas virágzata szabad körülmények között május végén, június elején jelenik meg. Nem fagytűrő, ezért célszerű konténerben nevelni és télen fagymentes helyen tárolni.
További levendulás olvasnivalók
Figyelem!
2021. január 1 után ez a blog nem frissül. Friss tartalmakért kérlek keresd a Balkonada.hu oldalt!
További lehetőségek, hogy kapcsolatban maradjunk:
Iratkozz fel a Balkonada hírlevélre, hogy a növénygondozási információk és a receptek rendszeresen eljussanak hozzád!
Szeretnél hasznos tanácsokat kapni, szép képeket nézegetni virágokról? Szívesen lennél egy virágimádó, lelkes közösség tagja? Csatlakozz a Burjánzó balkonok és kertek Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos növénygondozási információról, érdekességről és feltehesd a kérdéseidet!
Képes inspirációkért keresd fel a Pinterest oldalamat.
Ne felejts el feliratkozni a videó csatornámra!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: