Megvan az Év vadvirága 2015

A természetvédelemre, természetszeretetre nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Egy-egy országos akció, figyelem felkeltés sokat segít a természeti értékek meg-és elismertetésében. Az “Év madara”, az “Év fája” szavazások közismertek, de azt kevesen tudják, hogy 2011 óta “Év vadvirága” választásra is sor kerül. A botanikusok, a természetszerető, természetjáró nagyközönség bevonásával tartott szavazás célja, hogy ráirányítsák a figyelmet egy vadon élő lágyszárú virágos növényünkre. A szavazással hazánk több vidékén elterjedt, közepesen ritka, védett fajok kerülnek a középpontba. A látványos, de kevéssé ismert vadvirágok veszélyeztetettségükkel, termőhelyeik pusztulásával rávilágítanak a természetvédelem aktuális problémáira, természeti környezetünk sérülékenységére is.

Év vadvirága 2012: Tavaszi hérics

A 2010 végén született ötlet még magánkezdeményű volt, de gyorsan kiderült, hogy a hazai botanikusok és természetvédők egyaránt felkarolandó, támogatandó elképzelésnek tartják. Hasonló kezdeményezést több országban találunk. Németországban és és az Amerikai Egyesült Államok több tagállamában évről-évre szintén megválasztják az “Év vadvirágát”.

Az első ki hazai kiválasztott, a 2011. évre a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) volt. Az első év tapasztalatait felhasználva a döntés ma már három lépcsős. Első körben egy szélesebb botanikus-természetvédő szakmai csapat fogalmazza meg javaslatait. A széles jelöltlistáról hat fős kuratórium választja ki azt a három fajt, melyek felkerülnek a szavazólistára. A végső döntéshez a mozgalom honlapján /www.evvadviraga.hu/ bárki leadhatja voksait.  A 2016-os év vadvirágára várhatóan 2015 júniustól december végig várják majd a szavazatokat.

Év vadvirága 2012: Leánykökörcsín

Az első két évben év vadvirágának választott növények a száraz, napsütötte élőhelyek védett növényeiből kerültek ki. A 2013-ra választható fajok mindegyike nedves, mocsaras, lápos termőhelyeken élő faj volt. A 2014-re szavazásra bocsájtott  fajok közül egy száraz, kettő pedig nedves talajt kedvelő faj volt. 

Év vadvirága 2013: Nyári tőzike

2014-ben a már előző évben is jelölt szibériai nőszirom kapta a legtöbb szavazatot. 

Év vadvirága 2014: Szibériai nőszirom

Az Év vadvirága 2015 minimális különbséggel megelőzve a medvehagymát a fehér szegfű lett. 

Az igen szoros versenyben a fehér (“tollas”) szegfűk (Dianthus Sect. Plumaria) (245 szavazat) szerezték meg az első helyet, a medvehagyma (Allium ursinum) (235 szavazat) és a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) (201 szavazat) előtt.

Medvehagyma (Allium ursinum)

A medvehagyma a dunántúli hegy- és dombvidéki üde erdők tavasz végi ékessége. Az ország más vidékeinken nem vagy csak elvétve fordul elő. Geofiton faj, mely virágzáskor 10–40 cm magasra nő. Levelei többé-kevésbé tőállók, nyelesek, lándzsás-elliptikus lemezűek (ék vállúak és hegyesedők). Csillagforma, hat leplű fehér virágai 2,5–6 cm átmérőjű, 6–20 tagú ernyőszerű virágzatban állnak. Termése három rekeszű tok.  Árnyas oldalakban, patakvölgyekben ma még nagy kiterjedésű, szőnyegszerű állományaira is ráakadhatunk. Az utóbbi évek kétség kívül egyik legfelkapottabb gyógynövénye. A kertbe telepítés, leveleinek rendszeres és tömeges gyűjtése egyes állományait ma már veszélyezteti.Rokonaitól is könnyen megkülönböztethető nem védett faj. Levele némiképp hasonlít a mérgező májusi gyöngyvirág  (Convallaria majalis) levelére.

Ide kattintva többet is megtudhatsz a medve hagymáról, pl. azt is, hogy tudod egyértelműen megkülönböztetni a gyöngyvirágtól.

Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus)

Könnyen felismerhető, olykor méteres magasságot is elérő, de általában csak 30–80 cm magas bokrosodó örökzöld. Levélszerű, kemény, szúrós hegyű képletei valójában módosult szárrészek (ún. fillokládium). Kora tavasszal megjelenő halványzöld vagy zöldes-bíboros virágai aprók, nem feltűnőek; 1 cm-es, gömbös, élénkpiros termési viszont kifejezetten mutatóssá teszik.  Atlanti-mediterrán elterjedésű faj, mely hazánkban a Dunántúl száraz és üde erdeiben fordul elő a Velencei-hegységtől a Keszthelyi-hegységen át a Zalai-dombvidékig, illetve déli irányban a Villányi-hegységig.

Élőhelyeinek megszűnése, beszűkülése (pl. tarvágásos erdőművelés) és leromlása mellett populációit a gyűjtés is többfelé veszélyezteti. Tartós, örökzöld hajtásai sajnos még manapság is gyakran kerülnek csokrokba, szárazvirág kompozíciókba.  Egyike első védett növényeinknek, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
 

Fehér szegfűk (Dianthus sectio Plumaria)

Nagyon hasonló megjelenésű fehér szegfű taxon (faj, alfaj) hazánkban öt – kései szegfű (Dianthus serotinus), balti szegfű (D. arenarius), István király-szegfű (D. plumarius subsp. regis-stephani), Lumnitzer-szegfű (D. p. subsp.lumnitzeri) és korai szegfű (D. p. subsp. praecox) – fordul elő (bár a legújabb vizsgálatok szerint a plumarius alfajok elkülönítése nem látszik indokoltnak). Előbbi kettő homokpusztákon fordul elő, míg az utóbbiak sziklagyepekben élnek. Leggyakoribb közülük a pannon bennszülött kései szegfű. Közös jellemzőjük a gyepes, többé-kevésbé párnás megjelenés (különösen idős tövek esetén), a karcsú hajtások csúcsán növő egy vagy több, rojtos szirmú, viszonylag nagy és illatos fehér (ritkán halvány rózsaszín) virág. Leveleik átellenesen állók, merevek, szálasak. A homokon élő fajok rendszerint magasabbak, hajtásaik fél méteresre is nőhetnek. Veszélyeztető tényezőként elsősorban élőhelyeik megszűnése, beszűkülése, leromlása emelhető ki. Özönnövény fásszárúak térhódítása, sziklagyepek kopárfásítása, homokterületek fenyővel, akáccal történő beültetése populációik visszaszorulását, kipusztulását eredményezi. Mind az öt taxon védett: a balti és kései szegfű természetvédelmi értéke 5 000 Ft, a fokozottan védett plumarius alfajok természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Lumnitzer- és István király-szegfű szerepel a Natura 2000 jelölő növényfajok listáján is. 

A most mindössze 10 szavazattal lemaradt medvehagyma már az előző évben is jelölt volt. Kíváncsian várom, hogy a 2016-os listában újra megjelenik-e.

Az “Év vadvirága” kezdeményezés sikerének záloga az összefogás és a tenni akarás. Botanikusok, hivatásos és amatőr természetvédők, pedagógusok és diákok egyaránt sokat tehetnek az év vadvirágáért. Az idei győztes fehér szegfű a többi ritka növényünkkel együtt a nemzeti vagyon része, megóvása közös érdek és közös feladat.

A fotók az Év vadvirága hivatalos oldaláról származnak. Köszönet értük!

Tetszett a cikk? Bátran oszd meg barátaiddal vagy lájkold a Balkonada Facebook oldalt.   

Szeretnél hasznos tanácsokat kapni, szép képeket nézegetni a virágokról? Szívesen lennél egy virágimádó, lelkes közösségtagja? Csatlakozz a Burjánzó balkonok Facebook csoportunkhoz! 

Figyelem!
2021. január 1 után ez a blog nem frissül. Friss tartalmakért kérlek keresd a Balkonada.hu oldalt!

További lehetőségek, hogy kapcsolatban maradjunk:

Iratkozz fel a Balkonada hírlevélre, hogy a növénygondozási információk és a receptek rendszeresen eljussanak hozzád!

Szeretnél hasznos tanácsokat kapni, szép képeket nézegetni virágokról? Szívesen lennél egy virágimádó, lelkes közösség tagja? Csatlakozz a Burjánzó balkonok és kertek Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos növénygondozási információról, érdekességről és feltehesd a kérdéseidet!

Képes inspirációkért keresd fel a Pinterest oldalamat.

Ne felejts el feliratkozni a videó csatornámra!