Amikor betérünk egy virágboltba, hogy virágot válasszunk gyakran bele sem gondolunk, hogy akár egy szál virágnak is fontos jelentés tartalma van. Már az ókorban is ismerték a virágok jelrendszerét, ami az idők során jelentősen módosult és mára már szinte feledésbe merült. A virág választásnál nem szempont, hogy a virágok átadásával milyen üzenetet tudunk tolmácsolni szeretteink felé. Nem törődünk vele, mit is jelent az a csokor vagy szál virág, amit nagy szeretettel ajándékozunk.
A virágnyelv használatára már a Bibliában is találunk utalásokat, és minden kornak megvolt a maga kedvelt növénye, legyen az a mimóza a görög szépségek idejéből vagy az írisz, mely a XV. században az erkölcsösséget és a szemérmességet szimbolizálta. Leginkább a szerelmesek mondták el virággal egymásnak érzelmeiket. Ha a lány rózsalevelet adott hódolójának, akkor az azt jelentette, hogy igent mond, a tövises rózsaszár viszont az elutasítást szimbolizálta. De tudnunk kell, nemcsak a szerelmesek üzentek egymásnak virággal, gyakran a kémek, összeesküvők is a virágok jelnyelvével kommunikáltak. Az 1818–ban napvilágot látott első Virágnyelv Szótár már több, mint 800 növény jelentését tartalmazta.
Napjainkban a virágok üzenetével nem igen foglalkozunk, de van pár alapszabály, melyet a virág átadásnál illik követni. Egy-egy virágnak a kortól, színtől, a földrajzi helytől függően is változik a jelentése. A világszerte az egyik legtartósabb és legmaradandóbb virágként ismert szegfűhöz sokan politikai tartalmat társítanak, ezért nem inkább tartózkodnak tőle, nem választják. A szocialista munkások a XX. század elején tűztek először vörös szegfűt a gomblyukukba, azóta is használják párt szimbólumként. Szerintem vonatkoztassunk el ettől és nézzünk politikai felhang nélkül a szegfűre.
A szegfű az egyik legősibb virág. A Római Birodalomban Jupiter virágát tisztelték benne. Napkeletről terjedt el, a középkori Euróbában az álhatatos szerelem és a házasság jelképévé vált. A reneszánsz festményeken már komoly szerepet kapott. Pl. Van Eyk: férfi szegfűvel című képén. Ismeretlen festő 1515-ben II. Lajost és menyasszonyát, Habsburg Máriát szegfűvel ábrázolja. Az ara kezében található szegfűk itt is a mátkaságot jelképezik.
Sokan elfelejtik, hogy a szegfű a magyar népművészet kedvelt virága. Díszítő elemként először úri hímzéseken alkalmazták, majd fafaragásokon is megjelentek a virágokat legyező alakban körülölelő 5 és 7 sziromlevelű ábrázolások. Általában a férfit jelöli, gyakran alkalmazták a komoly szeretőnek, férjnek kijáró mintaként.
A szegfű magyar nevét valószínűsíthetően az illatos, már a középkorban is ismert fűszernövényről, a szegfűszegről kapta. Gyógyfűként is használták, még pedig a kor legnagyobb járványának, a pestisnek az ellenszereként tisztelték, ezért pestisgyógyítónak, röviden pestisfűnek is nevezték.
Szívesen megosztanád Te is balkonkertész tapasztalataidat vagy olvasgatnád mások jól bevált trükkjeit? Gyere és csatlakozz hozzánk a Burjánzó balkonok Facebook csoporthoz.
Figyelem!
2021. január 1 után ez a blog nem frissül. Friss tartalmakért kérlek keresd a Balkonada.hu oldalt!
További lehetőségek, hogy kapcsolatban maradjunk:
Iratkozz fel a Balkonada hírlevélre, hogy a növénygondozási információk és a receptek rendszeresen eljussanak hozzád!
Szeretnél hasznos tanácsokat kapni, szép képeket nézegetni virágokról? Szívesen lennél egy virágimádó, lelkes közösség tagja? Csatlakozz a Burjánzó balkonok és kertek Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos növénygondozási információról, érdekességről és feltehesd a kérdéseidet!
Képes inspirációkért keresd fel a Pinterest oldalamat.
Ne felejts el feliratkozni a videó csatornámra!